Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Baptisták... ----

Magyar Magyar Német Német
Baptisták... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Baptisták

(néha Antipaidobaptisták, gyermekkeresztség-ellenesek néven is nevezve). A nagybritanniai és amerikai baptisták tiltakoznak az ellen, hogy őket anabaptistáknak nevezzék, minthogy az ujrakeresztelés az ő vallási elveiknek csak egy körülményszerü mozzanatára vonatkozik, t. i. hogy ők is ujra megkeresztelik a hozzájok más felekezetek köréből áttérteket A felekezet Angolországban VIII. Henrik és Erzsébet alatt kezdett terjedni; hívei mind e két uralkodó alatt üldöztettek, de Il. Jakab istentiszteleti szabad gyakorlatot s III. Vilmos (1689-1702) teljes vallásszabadságot adott nekik. Azóta Nagy-Britanniában és Észak-Amerikában széles körben elterjesztették vallásos elveiket; lelkészeik közül sokan nagy szolgálatot tettek a tudomány és irodalom ügyének s ugyis mint hitszónokok, ugyis mint irók kiváló helyet foglaltak el a társadalomban. A baptisták mindannyian vallják a szentirásoknak, mint isten kijelentésének teljes ihletettségét és legfőbb tekintélyét, továbbá a Fiunak és a szentléleknek a Szentháromság egységében való egyenlő istenségét. De e mellett hitelveik egyes pontjaiban eltérnek egymástól és több felekezetre oszlanak, melyek a többi keresztény felekezetek elveinek legkülönbözőbb árnyalataihoz közelednek. Csak a főbb elveket tekintve, vannak a baptisták között hiperkálvinisták és mérsékelt kálvinisták, valamint az árminiánusoknak egymástól legtávolabb álló válfajai is. Nagy-Britanniában és Amerikában a nagyobb rész a kálvinizmus tanát némileg módosított formában fogadja el. Vallják az ujjászületésnek szükségét és az életnek szentségét, mint az igaz vallás lényeges föltételeit; vallják, hogy a szent élet nélkül senki sem látja az Urat, s életük tisztaságára nézve bármely más felekezet tagjaival kiállják a versenyt.

Egyházkormányzatuk formája teljesen a gyülekezet erején épül. Azt hiszik, hogy az ihletés megszűnte óta egyedül a lelkipásztorokból (kiket másképen véneknek és püspököknek is neveznek), a diakonusokból és az evangelistákból áll az egyház szolgáinak rendje; hogy az egyházi tisztviselők szám a mindig a körülményektől fog, hogy minden gyülekezet, felmagasztalt fejének, a Jézus Krisztusnak legfőbb hatósága alatt a gyülekezeti önkormányzás ereje alapján állhat fenn egyedül, mely fölött semmi külső hatalom nem gyakorolhat felügyeletet; hogy a fegyelmet a gyülekezeti előljárók az összes egyháztagok jelenlétében és megegyezésével gyakorolhatják, s a hívek ezeknek szavazatával fogadhatók be, v. rekeszthetők ki.

Számuk az 1870. évi adatok szerint: az északamerikai Egyesült-Államokban 17,745 baptista egyházközség, 1.419,493 egyháztaggal; 1872-ben Angliában volt 4013 templom és kápolna 177,321 taggal; Walesben 1072 templom 55,855 taggal; Skóciában 216 templom 7096 taggal; Irlandban 77 templom 1492 taggal; Kanadában 74,220, a nyugat Indiákon 23,990, Németországban és másutt 19,393 baptista hívő számíttatott össze. E számok azonban azóta mindenesetre emelkedtek.

Magyarországon a baptista felekezet (vagy mint magát nevezi: keresztelt keresztény) 1846. tett első kísérletet a terjeszkedésre. Ekkor tértek vissza az akkori Pestre azok a magyar ifjak (köztük Rottmayer is, aki 1884-ben még Kolozsváron élt), akik Hamburgban 1844-ben baptista módra megkereszteltették magukat, hogy aztán a németországi Oncken és Lorders társaságában megkezdjék itt missziójukat. De vállalkozásuknak nem volt tartós eredménye. Jóval később, 1865. Lehmann G. W. keresztelt meg többeket Buda pesten, de hívei szétszóródtak s így az ő kísérleteinek sem volt befolyása a most Budapesten fennálló baptista gyülekezet megalapítására. A budapesti s egyáltalán a magyarországi baptista missziók Meyer Henriknek, a budapesti gyülekezet mostani lelkészének köszönik létezésöket. Meyer 1873-ban mint a brit és külföldi bibliartársulat ügynöke jött Budapestre s már 1873-ban megalapította az első, 1874-ben pedig a második baptista vasárnapi iskolát; térítésének első eredménye egy házaspár megkeresztelése volt ugyancsak 1874-ben. Hittérítő működése után nemsokára meg kellett válnia a társulattól s ezidőtől fogva egészen a magyarországi baptista missziók megalapítására adta magát. Az első tiz év leteltével, 1884-ben tett jelentésében már 659 általa végzett baptista keresztelésről adhatott számot. Az elhalt és kizárt tagokat leszámítva, ekkor ötven városban és faluban 499 felnőtt híve volt már a magyarországi baptista misszióknak. De a hívek mindenütt a vagyontalan néposztályokból kerültek ki, jobbára munkásokból és napszámosokból álltak (különösen sok volt köztük a nő) s még Budapesten sem volt köztük egyetlen önálló kereskedő sem. Azóta ebben a tekintetben is változott a helyzet s a baptisták közt vannak már jómódú földművesek, sőt - kisebb számban - kereskedők is. A gyülekezéseket ekkor jobbára szerény bérelt helyiségekben tartották Budapesten is. Csak a nagy-szalontai missziónak volt külön erre a célra épített kápolnája. Ez volt az első baptista-kápolna Magyarországon. Gyülekezet csak egy volt akkor az egész országban: a budapesti. Itt futottak össze a magyarországi összes missziók szálai. Azóta gyülekezetté alakult a nagy-szalontai misszió is mint középpontja Szepes, Liptó, meg Pozsony vármegyéknek és Pozsony városának.

A budapesti baptista gyülekezet házának és kápolnájának (a Wesselényi-utcában) 1884-ben tették le az alapját egy 20,000 forintos telek vásárlásával. Magyarországon s főképen a németországi hívek közt megindított gyűjtésekből csakhamar összegyűlt az építéshez szükséges pénz is, és 1886-ban már felavathatták a házat és a kápolnát is. Most már száz helyen hirdetik tanaikat Magyarországon a baptisták. Híveik száma összesen mintegy 2000. Budapesten és környékén kívül legjobban el vannak terjedve Biharban és a szomszéd megyékben, Szepes, Liptó és Pozsony vármegyékben, a monostori szigeten, Bácskában és kisebb arányban Erdélyben is.

A baptisták Magyarországon nem tartoznak a törvényesen bevett felekezetek közé. Mindössze néhány - báró Eötvös József kultuszminiszter által kibocsátott - rendelet vonatkozik reájuk. E rendeleteket (melyek többek közt kimondják, hogy a baptista gyülekezetek a keblökben történő születési és haláleseteket, anyakönyvelés céljából elég, ha a politikai hatóságnak jelentik be) a mai kormány is érvényben tartja. Irányi Dániel a vallások egyenjogúsítása tárgyában ülésszakonkint megújított interpellációjában 1876 óta megemlékezett a baptistákról is, és számukra is követelte a recepciót. Maguk a baptisták 1876-ban egyenjogúsításuk érdekében kérvényt nyújtottak be a képviselőházhoz. A kérvényi bizottság ekkor olyan értelmű jelentést tett a képviselőháznak, hogy utasítsa a kormányt, egy az összes vallások egyenjogusításáról hozandó törvénybe a baptistákat is befoglalni. 1882. elismertetésük érdekében újabb kérvényt nyújtottak be a képviselőházhoz, de az akkori belügyminiszter, a törvényhatóságok véleménye alapján, kijelentette a képviselőházban, hogy a baptisták recepcióját még korainak tartja.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is