Barancevics

Sztaniszlavovus Kázmér, lengyel származásu, orosz író, szül. 1851 máj. 22. Romantikus szellemű elbeszéléseiben és regényeiben uralkodó szín a sötét. Alakjai között az élet igájában megtört, pusztuló, korán elhaló emberekkel találkozunk. A különféle testi és lelki szenvedések, különösen pedig a halál rajzolásában B. kiváló mester. Irni igen korán kezdett s nyomorúságos életet élvén, már csak pénzszerzés végott is sokat dolgozik. Nevezetesebb művei: Csuzsák (Különc) regény; Raba (Rabnő) regény; ezeken kívül irt temérdek novellát és rajzot, melyek a következő című kötetekben jelentek meg: Pod gnjetom (Elnyomásban) 1885. Brvannyba sztruny (Eltépett húrok) 1886. Malenkija raszkazy (Apró elbeszélések) 1887. Novyje raszkazy (Új elbeszélések) 1889. Sztaroje i novoje (Régi és új 1890). B. mint kis hivatalnok él Szt.-Pétervárott.

Forrás: Pallas Nagylexikon