Barancevics
Sztaniszlavovus Kázmér, lengyel származásu, orosz író, szül.
1851 máj. 22. Romantikus szellemű elbeszéléseiben és regényeiben uralkodó szín
a sötét. Alakjai között az élet igájában megtört, pusztuló, korán elhaló
emberekkel találkozunk. A különféle testi és lelki szenvedések, különösen pedig
a halál rajzolásában B. kiváló mester. Irni igen korán kezdett s nyomorúságos
életet élvén, már csak pénzszerzés végott is sokat dolgozik. Nevezetesebb
művei: Csuzsák (Különc) regény; Raba (Rabnő) regény; ezeken kívül irt temérdek
novellát és rajzot, melyek a következő című kötetekben jelentek meg: Pod
gnjetom (Elnyomásban) 1885. Brvannyba sztruny (Eltépett húrok) 1886. Malenkija
raszkazy (Apró elbeszélések) 1887. Novyje raszkazy (Új elbeszélések) 1889.
Sztaroje i novoje (Régi és új 1890). B. mint kis hivatalnok él
Szt.-Pétervárott.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|