Baranyai ref. egyházkerület

Baranyában és Szlavóniában a reformácio korán meghonosodott, különösen az énekeivel és egyházi heszédeivel közkedveltségűvé lett Sztáray Mihály buzgólkodása következtében, ki 7 év alatt egymaga 120 egyházat térített át. Ez egyházaknak ő egyszersmind püspöke is volt, s Baranyából távozása után is a baranyai és szlavoniai egyházak külön kerületet és négy egyházmegyét képeztek, u. m. az alsó-baranyai vagy veresmarti, mohácsi, felsőbaranyai vagy ormánsági, és a pozsegai vagy valkói egyházmegyéket. Sztáray után Szegedi Kiss István laskói lelkész volt a baranyai püspök, mikor pedig a ráckevei egyházkerület hívta meg lelkészül, innen kormányozta a baranyai és az alsó dunamelléki egyházkerületeket. Szegedi K. halála (1572) után ismét különvált a baranyai kerület a dunamellékitöl, sőt egy ideig volt külön felső-baranyai s külön alsó-baranyai kerület is. A XVIII. század elején (1705) Gyimóthy István baranyai ref. püspök menekülni kényszerülvén, 1712-ig püspök nélkül voltak a baranyai egyházak, amikor mint alsó- és felső-baranyai egyházmegyék a dunamelléki kerülethez csatlakoztak s az idő óta ennek részeit képezik. Baranyai püspökök voltak: Sztáray (1554-ig) Szegedi Kiss István (1554-1572), Eszéki István (1575-ig), Veresmarti Illés hercegszőllösi lelkész (1563-1580), Laskai Lőrinc (1608-1613), Laskai János (1613-1629), Petri György (1629-45), Halasi Bálint (1645-1665), K. Veresmarti István (1665-1678), Veresmarti János (1678-1699) és Gyimóti István (1699-1705).

Forrás: Pallas Nagylexikon