Bárányhimlő

( Windpocken, Wasserpocken, varicella), határozottan fertőző betegség, amely megjelenésében sok hasonlatosságot mutat az igazi himlőhöz, ma azonban az orvosok túlnyomó része ettől egészen eltérő betegségnek tartja. Csupán gyermekeket támad meg, s gyakran epidémia alakjában t erjed el. A fertőzés idejétől számítva 8-14 nap mulva mutatkoznak az első tünetek, amelyek többnyire heves lázzal, ritkán anélkül állanak be s főleg a fejen, az arcon, és a test felső részein, támadó halvány rózsaszinü, kissé kiemelkedő, viszkető, gombostűfejnyi egész lencsényi foltokból állanak. Nemsokára e foltok helyén kisebb-nagyobb, víztiszta folyadékkal telt hólyagok támadnak, amelyek az egész testre kiterjednek, gyorsan beszáradnak, mialatt még mindig újak képződnek; 2-4-8 nap mulva a kiütés és láz megszűnnek s a beteg mindig meggyógyul. A megkülönböztetés az igazi himlőtől főleg a kiütés eltérő szakaszainak egymás mellett való jelenléte s a genyedéses hólyagok igen kicsiny száma által történik; egyes elgenyedő hólyagok szabálytalan hegedést okozhatnak úgy mint az igazi himlőnél. A beteg elkülönítése nem igen szükséges, a B.-t is csak egyszer kapja meg az ember. A gyógyításnak egyedüli feladata a láz mérséklése, ha túlságos fokra hág. Ujabban Bókai J. tanár azt a feltünő észleletét irta le, hogy a bárányhimlős betegek közelében több esetben másokon övsömört látott támadni, miért is azt véli, hogy e két betegség közt bizonyos kóroktani rokonság van. (Purjesz, Belgyógyászat tankönyve 1890, és Bókai J., Magyar orvosi Archívum 1892.) SS.

Forrás: Pallas Nagylexikon