Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Baranyi... ----

Magyar Magyar Német Német
Baranyi... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Baranyi

1. Bernát, II. Lajos őt küldte 1526. Morvaországba, hogy sürgesse meg a török ellen ígért segítséget. II. Lajos halála után Ferdinánd pártjára állott s ennek főkamarása lett. B. irta azokat a felhivó leveleket, melyeket Ferdinánd hívek toborzása céljából küldözgetett szét.

2. B. László (nagy-váradi), m. kir. testőr, később Debrecen város tanácsosa, szül. 1729-ben, megh. a század végén. Jogot és teologiát tanult Debrecenben, Sárospatakon és a hallei egyetemen. Először debreceni városi tisztviselő volt, 1760-1763. Bécsben testőrségnél alhadnagy, azután debreceni városi tanácsos. Már hallei tanuló korában kiadott ugyanott (1749.) egy kis főldrajzi művet, A geographia tudományának első kezdete, mely 1787. Pesten második kiadásban jelent meg. 1796-ban ugyancsak Pesten jelent meg Rövid magyar geographia c. munkája 310 lapon, melyet iskolákban is használtak. Heverés párnája c. munkájában (Diószeg 1789) költőietlen versekben mondja el életrajzát; legügyesebben dolgozta a németből fordított Mulatságos beszélgetések-et (Pozsony 1797.)

3. B. Pál, jezsuita hitszónok, született Jászberényben 1657 jan. 25., megh. Nagyszombatban 1719 dec. 8. 1674. Gyöngyösön a jezsuita-rendbe lépett és tanulmányai végeztével világi ruhába öltözködve hatolt be Erdélybe és Barany László névvel Kolozsvárt a gimnáziumban négy évig tanított. Visszahivatása után 13 évig hirdette a katol. hitet. A rumének egy részét megnyerte a katol. egyháznak: visszatért Magy arországba, Pesten öt évig hitszónok és az ottani székház főnöke volt; majd Nagyszombatba rendelték, hol 7 évig e rendház főnöke s magyar hitszónok volt. E működése közben érte a halál. Munkái: Viaticum spirituale, Claudiopoli 1690 és 1695. (Névtelenül.) A Szent Irás summája, Kolozsvár 1695. Lelki paradicsom, H. n. 1700. (Névtelenül.) Catechismus valachicus, Albae Juliae 1702. (Rumén nyelven kyrill betükkel.) Raphael archangelus, Tyrnaviae 1702. Imago vitae et mortis, Nagyszombat 1712. és 1719. A szentek lajstroma, franciából.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is