Barát

Azon régi magyar személynevek közé tartozik, melyeknél a szó idegen eredetü ugyan, (a. m. szláv: brat), de maga a név már a magyar szellem alkotása. A nevet Borathe alakban a XIII. század elején találjuk a tapolcai monostor jobbágy ai közt, kiket a nyiri izmaeliták Bánk ispán előtt rablással vádoltak. (Vár. Reg. 41. Endlichernél 650. l.) - B. a r óm. és gör. kat. egyház szerzeteseinek a neve (latinul frater). Különösen a Ferenc-rendieket hívják így (ezeknek a neve szürke B. is); fehér B. a dömés szerzetes, tarka B. a cisztercita-rendű, fekete B. a bencés, néma B. a kamalduli, vörös B. a templomos, török B. a dervis.

Forrás: Pallas Nagylexikon