Baráth
1. Baráth Ferenc, pápai ev. ref. főisk. jogtanár, szül. Pápán 1824 jan. 7. Iskoláit szülővárosában végezte, azután joggyakorlatra Pestre ment, de az 1848-iki szabadságharc pályáját megszakította. Katonává lett s több csatában vett részt, míg a komáromi kapitulácio véget nem vetett katonáskodásának. 1851. jogtanárrá választották Pápán, de a német tannyelv el nem fogadása miatt a pá pai jogakadémia a nyilvánossági jogot elvesztvén, a gimnáziumhoz ment át s jogi tanszékét csak a jogakadémia u jra megny itása után, 1876. nyerte vissza. Munkái: 1. Egyetemes földrajz gimn. használatára. Pápa 1864. 2. Mér- és természettani földrajz algimn. használatára, u. o. 1865.
2. Baráth Ferenc, budapesti ref. főgimnáziumi tanár, szül. Kun-Szent-Miklóson 1844 nov. 3. Iskoláit szülőföldén, azután Nagy-Kőrösön, Debrecenben és Pesten a reform. teol. intézetben végezte. 1865. Jenába ment az egyetemre, de az 1866-iki háboru miatt haza kellett térnie. Ekkor a ceglédi gimnáziumban vállalt tanári hivatalt. 1867. letette az első papi vizsgálatot s Edinburgba ment a skót szabad egyház által magyar ifjak számára fölajánlott stipendiumra. Két év mulva hazajött s ekkor a pesti ref. főgimnáziumhoz hívták meg a magy. irodalomtörténet, költészet és az egyháztörténelem tanárának; azóta állandóan ott működik. Számos cikken kívül megjelentek tőle: Nyugat-Európa és hazánk. (Pest 1871.) Ezt a munkát Apulejus név alatt adta ki s maga a munka nagy feltűnést keltett. A prostitutio és annak befolyása a közegészségi állapotra. (U. o. 1872.) Deákpárti vagy ellenzéki? (U. o. 1872.) Magyar tan- és olvasókönyv a gimn. III. és IV. oszt. számára (1., 2., u. o. 1872.). Az orsz. nőképző-egyesület története. (U. o. 1873.) A francia forradalom, Carlyle után fordította (Budapest 1875-78). Sajtó alá rendezte Vörösmarty műveit (1871), Dömötör János műveit (1878). Aesthetika. (U. o. 1872.) Egyik szerkesztője volt 1882-84 a Magyar Phil. Szemlének.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|