Baráthegy

(Mnich), Liptómegye rózsahegyi járásában, Liszkófalu (Liszkova) felett az eocén-rétegekből kiemelkedő 696 m. magas krétadolomit és mészből álló hegy, melynek vastag mészkőpadjai közt nevezetes barlang van; a barlangnak két nyitása közül az egyik 12, a másik 25 mnyire a Vág síkja (487 m.) felett nyílik; sokfelé ágazik el, helyenkint cseppkőképződményeket mutat. Legmélyebb részén a televényföld 1/3 m. mélységig kulturréteget képez, melyből szenet, durva edénycserepeket, néhány darab ökör- és disznócsontot s emberi csontváztöredékeket ástak ki; e mélységen alul a barlang sárga, agyagos homokréteg-kőtömböket rejt, a hamu- és szénrétegben ember-, juh-, sertés-, kutya- és ökörcsontok hevertek, a bejárati előcsarnokból pedig bronz- és rézhuzalok, réztekercs, szarvascsontok és fogak kerültek ki; összesen 48 emberi csontváz került napfényre. Találtak továbbá emberi állkapocsba beforradt kovaszilánkot, durva kőbaltát és mammutfogakat is. Lóczy Lajos kutatásai szerint a barlang, melynek hőfoka 5° C., bemetszési barlang, mely a legrégibb korban nem volt lakható. A barlang méreteinek hossza 2600 m. A barlangot 1871. Krecsméry Károly rózsahegyi polgármester fedezte fel s 1876. Lóczy Lajos kutatá ki. A B.-n hajdan kettős sáncú pogány vár állott, az Árpádok korában pedig a templáriusok rajta építették zárdájukat, innen vette a B. nevét (Mnich a. m. barát); a zárda romjai alig ismerhetők fel, de a régi templom a B.-n épült Kis-Szent-Márton község felett ma is megvan. Valószinű, hogy Likava is a templáriusok birtokához tartozott. V. ö. Lóczy Lajos: A B.-i őskori barlang (Természettud. Közlöny. IX. 1. és 321. VIII. 481.); Majláth Béla (Archaeol. Közlemények. IX. köt. - B., 1. Kis-B., kisközség Győr vmegye pusztai j.-ban, (1891) 1231 magyar lakossal. - 2. Nagy-B., kisközség ugyanott, (1891) 1164 magyar lakossal.

Forrás: Pallas Nagylexikon