Baratynszkij
Abrámovics Jenő, orosz költő, szül. Vjazsloban, a tambovi
kormányzóságban 1800 febr. 19., megh. Nápolyban 1844 jún. 29. Az orosz nemzeti
irodalom megalapítása korából való író, Puskin kortársa, bár ez utóbbival
tehetségre nézve távolról sem mérkőzhetik. Pályáját mint katonai növendék
kezdte, de csinyjei miatt 1815. a katonai iskolát el kellett hagynia. Fogékony
lelkére nagyon hatott e büntetés, s miután hazájában harminc évig időzött,
beállt közlegénynek a testőr-vadászezredbe. Rövid idő mulva altiszti rangot
kapott, de pajkosságait itt sem hagyta el, s e miatt egy finn ezredbe tették
át, ahol 1825. tiszti rangra emelték. B. ezután nem sokáig maradt a
hadseregnél, hazament Moszkva mellett fekvő birtokára s irodalommal kezdett foglalkozni.
1843. külföldre utazott s ez utjában hirtelen meghalt. Költői tehetségére nagy
hatást gyakorolt a finnországi természet, s első Eda cimű nagyobb költeményét
is egészen finn szellem lengi át. Legkiválóbb munkája Cigánka (Cigánynő),
amelyben a magasabb orosz társaságot rajzolja s a megfigyelés finomsága s az
érzelmek gyöngédsége által tünik ki. Összes költeményeit 1869. adták ki
Moszkvában.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|