Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Barázdálás... ----

Magyar Magyar Német Német
Barázdálás... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Barázdálás

(segmentatio) alatt az állati és emberi petén (ovulum) a termékenyítés után beálló oszlási, azaz szaporodási folyamatot értik. Az elnevezés Prevosttól és Dumastól származik (Annales des sciences naturelles, 1824 F. II), akik e nevet azért választották, mert nagyobb peték képződésénél (p. békapetén) a felszínen barázdák jelentkeznek s ők azt hitték, hogy a barázdák csak a pete felszínén fordulnak elő. Utóbb Rusconi felismerte (Sur le développement de la grenouille. Milan 1836), hogy a barázdák egészen átvágnak a (béka-) petén s azt szelvényekre, u. n. barázdálási golyókra osztják. Későbbi szerzők (Reichert, 1840, Kölliker 1844, Remak 1852 stb.) bebizonyították azt is, hogy a barázdálási golyók tulajdonkép sejtek, s az egész folyamat nem egyéb szétoszlásnál (l. o.). Minden állati pete a termékenyítés után eleinte 2, azután 4, 8, stb. darabra oszlik, s minden darab olyan, mint egy magtartalmu sejt. Alaki tekintetben a B. az állati peték egy részénél kiterjed az egész pete testére, az u. n. szíkre (vitellus), az ily petéket teljesen barázdálódó petének nevezik (u. n. holoblasztikus peték); másoknál a sziknek csak egyik része, az u. n. főszik barázdálódik (meroblasztikus peték). Amazokhoz sok gerinctelen (nematoda, radiata, mollusca, crustacea inf.) és a gerincesek közül némely hal (petromyzon, tok), kétéltüek és emlősök tartoznak; részletes barázdálás van a felsőbbrangu pókoknál és héjas gerincteleneknél (arachnida et crustacea sup.), fejlábuaknál (cephalopoda), a gerincesek közül a legtöbb halnál, reptiliáknál és madaraknál. A teljes B. lehet: egyforma, ha a barázdálási golyók majdnem megközelítőleg egyenlő mekkoraságuak (nematoda, radiata, amphioxus, mammalia), vagy egyenlőtlen (amphibia, cyclostomata, tok); ebben az esetben a nagyobb barázdálási golyókat szíkgolyóknak nevezik, melyek a fejlődő lény táplálására vannak hivatva. Ha a szík még nagyobb mennyiségü lesz (p. halak-, reptiliák-, madaraknál), a főszíken meginduló B. nem képes azt hatalmába keríteni s előáll a részleges B., amidőn a barázdálatlan tápszík a fejlődő lény bélcsatornájával a köldöknél összefüggő szíkzacskóba (saccus vitellinus) jut. Ha a B. lefolyt, a teljesen barázdálódó állatoknál az egész petéből, a részleges barázdálódóknál a pete alkotó részéből (főszíkből) apró, kerek sejtekből álló csira lett, amit Baer óta (Müller"s Archiv, 1834), szederalaku csirának (morula) neveznek; ennek belsejében a részlegesen barázdálódó petéknél a fő- és mellékcsira közt folyadék gyűl össze s előáll a hólyagalaku csira (blastula), melynek belsejét a barázdálási (v. Baer-féle) üreg tölti meg. Ez egyszerü hólyagalaku csira sejtjei azután rétegekbe sorakoznak és csiralevelekké lesznek, amelyek sejtjeiből az embrio elemi szervei és burokjai képződnek. L. Csiralevelek.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is