Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Barberini... ----

Magyar Magyar Német Német
Barberini... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Barberini

eredetileg Tafani, római hercegi család, mely a Toscanában fekvő Barberino birtokától vette nevét. A ház nagyságát és fényét B. Maffeo alapította meg, aki 1568. született s 1623. VIII. Orbán név alatt a pápai széket foglalt el. Óriási vagyont, hercegségeket és hercegi cimet szerzett családjának. Különösen Károly testvérének három fiát ruházta fel magas hivatalokkal. De midőn Orbán halála után X. Ince pápa felelősségre vonta őket, Franciaországba menekültek, ahol Taddeo meg is halt (1647). A legidősebbik testvér, B. Francisco, aki 1597. szül. s 1769. mint bibornok és a szent kollégium dékánja meghalt, alapítója volt a nagy Barberini-könyvtárnak, mely 60,000 kötetet és 8000-nél több kéziratot számlál. Alapítója volt még az u. n. B. palotának, mely a Vatikán mellett Róma legnagyobb épülete (Maderna, Beromini és Bernini építészeti műve). A legifjabbik, B. Antonio (szül. 1608.), 1628. bibornokká, 1631. Urbino hercege, XIII. Lajos alatt Poitiers püspöke s 1657. Reims érseke lett. Miután a pápával kibékült, visszatért Olaszországba s Nemiben halt meg 1671. Latin és olasz verseket írt. Általában a B. családtagjai a tudomány, irodalom és művészet pártolói voltak, az az ismert közmondás tehát, «quod barbari non fecerunt, fecere Barbarini», egyedül VIII. Orbán pápa kapzsiságára és nepotizmusára vonatkozhatott. A család férfiága 1738. halt ki. Javaik Colona (Giulio Cesare) hercegre szállottak, aki anyjának nevét s a B.-családnak cimerét (három méh) is átvette. Megh. 1787. A Barberini Colonna családnak utolsó férfitagja Don Enrico, Palestrina és Castello San Pietro hercege volt, született 1823., megh. 1889. február 18. Rómában.

Csak egy leánygyermeket hagyott maga után, Máriát, kit 1891. Sacchetti Lajos marchese vett nőül. - A nagy B. palotában az említett könyvtáron kivül számos műemléket is őriznek, így többek között Raiffaelnak Fornarina és Dürernek Krisztus az irástudók között c. műveit. Viszont a B.-i faun a müncheni gliptotékába és a hires portlandi edény a British Museumba került. V. ö.: Reumont, Beiträge zur italienischen Geschichte (5. köt., Berlin 1857); Boccardo, Enciclopedia italiana (III. köt. 292-94). - B.-nek nevezik Velencében azokat a nobilikat, kiket még a 25-ik korév betöltése előtt, Szt. Borbála napján, golyózás útján a nagy tanácsba fölvettek.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is