1. spanyol tartomány, a régi Cataluna legfontosabb része;
határai: a Földközi-tenger, Gerena, Lerida és Tarragona tartományok. Területe:
7731 km2. Nagyobbára hegyek, a Keleti Pireneusok ágai takarják;
köztük legjelentékenyebbek a Sierra de Cadi (2450 m.) és az Igualada mellett
emelkedő, hires és gyönyörü Montserrat (1195 m.). Csekély részét kivéve
mindenütt csak parti folyók öntözik: a Tordera, Besos, a Llobregat stb.,
amelyek közt ez utóbbi a legnagyobb. Mivel B. legnagyobb részét sziklás hegyek
takarják, termékenysége csak a tenger melletti sikságokon nagy, de a lakosság
munkássága egyebütt is intenziven műveli a földet és termel főképen szőllőt,
olajfát, eperfát, buzát, hüvelyeseket; az erdőkben sok a paratölgy. A lakosok
(902,970; 117 egy km2-re) jómóduak, a vagyonosság forrása a virágzó ipar és
kereskedés. Az előbbi felöleli a ruházati ipar minden ágát, a vas-, üveg- és
papiripart és paradugó-készítést. B. 12 partidóra és 327 ayuntamientora van
fölosztva. - 2. B., az ugyanily nevü tartomány fővárosa, a Földközi-tenger
partján, nem messze a Llobregat torkolatától, a hatalmas erőddel ellátott,
meredek falu Monjuich (Mons Jovis) lábánál, halmokkal kerített sikságon. Madrid
után a legnépesebb hely, (1887) külvárosait (Gracia, Barceloneta, San Andrés,
stb. is beleszámítva) 450,000 lak. Mióta régi kőfalait lerombolták, modern
épületekben gazdag; szűk, kanyargós utcáinak száma csökkent. Legszebb utcája az
1220 m. hosszu árnyas Rambia (miként neve mutatja, egykor homokos patak medre
volt), a kikötőnél a Kolumbus emlékszobránál kezdődik és ÉNy-i irányban átszeli
a várost; minden nagyobb utca belétorkol; más jelentékenyebb sétahelyek a
tengerparton a Muralla del Mar a 2 km. hosszu Pasco de Gracia, amely a Rambla
É-i végétől Gracia külvárosba vezet, és a Pasco de Barceloneta, amely a DK-i
részen csupa egyenes utcákból álló ilyen nevü külvárosba vezet ki. Régi
műemlékekben B. szegény, a rómaiak idejéből csak néhány félig eltemetett
oszloprom maradt fenn - a középkorból, a XIII. századból fennáll a
székesegyház, nagy gót templom szt. Eulalia mauzoleumával, a Santa Maria del
Mar (a XIV. századból) szintén gót templom, és a San Pablo del Campo, bencés
templom, végre a város K-i végében az Atarazanas erőd romjai. Kolostorai közül
a legszebb az irgalmasoké. Modernebb épületei közül legszebbek a börze (Lonja)
és a Teatro de Liceo, Spanyolország legnagyobb szinháza. Nagyban emelik még B.
szépségét a környéken, gyönyörü kertekben álló nagyszámu nyaralók (torres).
Elég számosak a tudományos intézetei; van egyeteme, virágzó keresk. iskolája,
két nyilvános könyvtára, az érdekes ásvány- és geologiai gyüjteményekben gazdag
Salvador-muzeuma és a ritka kincsekben gazdag aragoniai oklevéltára. B. a
mulatság, kereskedelem és ipar székhelye. Szinházainak, szin- és
zenetársulatainak száma egész Spanyolországban a legnagyobb (Madridban 11,
B.-ban 15). Iparágai közül a legfontosabb a gyapotszövés, fonás és nyomás
(évenkint 250,000 csomagot dolgoz föl) a selyemszövés (1400 szövőszék), a
gyapjuszövés (1400 szövőszék), vasöntés (1700 munkás), papir-, üveggyártás,
cipő- és ruhakészítés. Iparánál is jelentékenyebb B. kereskedelme; kikötője
csak a D-i szelek előtt van nyitva; a bejáratnál levő homokpad miatt a nagy (4
m.-nél mélyebb járatu) hajók a molo előtt kénytelenek horgonyozni, ennek dacára
B. már a középkorban igen fontos kereskedelmi hely volt. 1258. készített
tengerészeti törvénykönyvét (Consolato del mar) mindenütt érvényesnek ismerték
el. Most is tengeri forgalma nagyobb mint Spanyolország bármely más városáé.
Rendes hajóösszeköttetésben áll nemcsak a Földközi-tenger nagyobb kikötőivel
(Fiuméből az Adria hajói utján), hanem az Atlanti-óceán mellett fekvő
Lisszabonnal, Liverpoollal, Hamburggal és Amerikában Rio de Janeiroval,
Habanával és Buenos-Ayresszel is. 1888. 2760 hajó (2,321,288 tonna tartalommal)
fordult meg kikötőjében. A kivitt áruk értéke volt (1887.) 230. 879,966 peseta
(1 a. m. 40 kr.), a bevitt áruké: 284.504,106 peseta. A kivitel tárgyai első
sorban: kézműáruk (főképen a spanyol gyarmatokba), vörös bor, déli gyümölcsök,
(az osztrák-magyar monarkiába is) és szesz; a bevitelé: francia és angol
iparcikkek, gabona és liszt (részben Fiuméból), fa és dongák (a Keleti tenger
partjairól és Fiuméból), kender, nyersgyapot, bőrök, kávé és fűszerek meg szén.
A forgalom előmozdítására szolgál még Spanyolország legfontosabb bankja, a
vasutak és 14, részben hajóbiztosító, társasága. Számos államnak, a többi közt
az osztrák-magyar monarkiának is, van B-ban főkonzula.
B. kezdetben feniciai gyarmat volt; később a karthagóiak
foglalták el; a rómaiak idejében Colonia Faventia Julia Augusta Bia Barcino
nevet viselt, a IV. században már A. néven is említik. 415. Athaulf, a nyugati
gótok királya, foglalja el; 713. arab kézbe kerül. 801. Jámbor Lajos hódítja
meg és a spanyol határgrófság fővárosává teszi. 985. az arabok ismét
elfoglalják és földulják; csakhamar azonban de Borrel gróf visszahódítja és B.
önálló grófok uralma alatt virágzásnak indul. 1137., midőn IV. Berengar Rajmund
II. aragoniai Ramiro egyetlen leányát, Petronellát nőül vette, B.-t Aragoniához
csatolják. 1640. a francia királyoknak veti magát alá, de 1652-ben hosszu
ostrom után kényszerül megint a spanyoloknak hódolni. 1697. a franciák ismét
elfoglalják, de a ryswicki békében visszaadják. A spanyol örökösödési háboruban
Károly főherceg pártjára áll. 1714. V. Fülöp csapatai foglalják el. 1809 febr.
16. Duhesme francia tábornok keríti hatalmába és a franciák 1814-ig meg is
tartják. 1827, 1835, 1838, 1840, 1841, 1842 és 1856. B. véres fölkeléseknek
volt szinhelye. L. Ant. Capmany: Memorias historicas sobre la marina, comercio
y arter de B. Madrid 1779-92.
Forrás: Pallas Nagylexikon