Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Bárczi Gusz... ----

Magyar Magyar Német Német
Bárczi Gusz... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bárczi Gusztáv

oktatás

(Nyitraudvarnok, 1890. szept. 13.-Bp. 1964. aug. 9.): gyógyped., orvos, Kossuth-díjas (1953). A róla (1975-ben) elnevezett => Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola nemzetközi hírű ig.-ja (1942-1963). Léván szerzett tanítói (1910), Bp.-en gyógyped.-i (1913), a PPTE-n orvosi (1921), majd folytatólag fül-orr-gége szakorvosi okl.-et. 1913-tól 1942-ig hosszabb-rövidebb ideig különböző gyógyped.-i intézményekben (vakokat, süketeket, nagyothallókat, gyengeelméjűeket, hibásbeszédűeket stb.) tanított, vezette a nagyothallók bp.-i isk.-ját, a gyógyped.-i ügyek referense volt a VKM-ben. Párhuzamosan végezte egy.-i tanulmányait, kutatott, publikált, tanított a GyTF-en (1934-), magán- és isk.-orvosi gyakorlatot folytatott, és tevékenyen részt vett a szakmai közéletben (pl. a Gyógyped.-i Int.-ek Orsz. Szaktanácsának, az OKT-nak tagjaként, s mint több szakmai egyesületnek elnöke, ill. vezető testületének tagja). Szerk.-je a M. Siketnéma Oktatás c. folyóiratnak (1921-1923). Ebben az időszakban kiemelkedő a közegészségügy területén végzett szervező tevékenysége. Az Orsz. Közegészségügyi Int.-ben az isk.-higiéné előadó tanáraként is működött. E munkássága révén vált a m. isk.-egészségügy és a gyógyped.-i isk.-egészségügy úttörőjévé. 1937-től, főisk.-i ig.-i megbízatásának időszakába átnyúlóan (1948-ig) a bp.-i Alkotás utcai Áll. Gyógyped.-i Nevelőint. ig.-jaként már külföldön is ismert szakember. Ig.-i feladatkörét 1948-tól a szerv.-ileg is önállósult főisk. tszv. tanáraként látta el, továbbra is rendkívül tevékeny szakmai és sok közéleti szerepvállalással. Ebben az időszakban különösen fontosnak tartotta az MTA Pszich.-i Főbizottságának tagjaként a Gyógyped.-i Lélektani Albizottságban elnöki, továbbá a Német Rehabilitációs Bizottsági és az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottságában vez.-ségi tagsági megbízatását. Már a 30-as években is többször szerepelt nemzetközi kongresszusokon (Ausztriában, Németo.-ban, Svájcban), az 50-es évektől - az adott lehetőségek között - sorra járta a szoc. országokat, és itthon, a világ minden tájáról érkező szakemberekkel mindig elismerést kiváltóan ismertette meg a m. gyógyped. és a gyógyped.-képzés eredményeit. Tud.-os kutató- és szakmai alkotómunkája elsősorban a hallási és az értelmi fogyatékosok gyógyped.-jára terjedt ki, de elméleti-rendszerező tevékenységét is számon tartják. Már az 1920-as, még inkább az 1930-as években a hallásnev.-t állította vizsgálódásainak középpontjába. Gazdag vizsgálati anyagon végezte megfigyeléseit. A surdomutitas corticalis (agykérgi süketnémaság) gyógyped.-i befolyásolására kidolgozott eljárása a ma már világszerte elterjedt hallásnev.-i program úttörőjévé tette. Az 1930-as években vette tüzetesebb vizsgálat alá az értelmi fogyatékosok gyógyító nev.-ének kérdéseit is. Elsősorban a középsúlyos fokban értelmi fogyatékosok gyógyped.-jában alkalmazott eljárásokat fejlesztette tovább. Tapasztalatait 1958-ban személyes közreműködéssel adta át a Német Demokratikus Köztársaságban Brandenburg-Gördenben egy közép- és súlyos fokban értelmi fogyatékosok számára létesített, hosszú távon működő int. ("Bárczi-Haus") megszervezéséhez és gyógyped.-i programjának kidolgozásához. A gyógyped. különböző szakterületein szerzett ped.-i és orvosi tapasztalatai, sikerei és kudarcai árán kezdett el újra és újra tanulni és kutatni. Így az 50-es évek végén megfogalmazott ált. gyógyped.-i elméletét és rendszerét - egész szakirodalmi pályafutását követve jól felismerhetően - közel fél évszázadon át érlelte ki. =Bárczi Gusztáv életművében a gyógyped.-képzés közp.-i helyet foglalt el. Már pályakezdőként bekapcsolódott a képzésről fellángoló vitákba, élesen bírálta az akkor kétéves egységes (nem szakos) gyógyped.-képzést. Néhány év múlva, 1919-ben az egységes képzésről korábbi álláspontját merevnek minősítette és az egy. bölcsészeti karán az egy.-i hallgatókkal együtt történő egyéves alapozó képzésre és a továbbiakban egységes szakképzésre épülő hármas szakirányú autonóm, hároméves speciálped.-i tanárképző főisk.-i képzést javasolt. Később a főisk. ig.-jaként korrektül visszatért a képzéssel kapcsolatban az 1910-es évek végén történt koncepcióváltásához, s ez időtől munkássága végéig az egységes gyógyped.-képzés híve maradt. 1946-ban Illyés Gyuláné megalkotta az újjászervezett négyéves főisk. szerv.-i szabályzatát és korszerűsített tanulmányi rendjét =Bárczi Gusztávval egyetértésben, akinek régi törekvése volt a főisk. önállósítása. Nyugdíjaztatása után egy évvel meghalt. Azóta számos alkalommal, legutóbb születésének centenáriumán tartottak róla megemlékezést tanítványai, külföldi és hazai tisztelői. Nevét több gyógyped.-i intézmény is (Csobánkán, Győrött, Debrecenben, Nyíregyházán, Veszprémben) felvette, ill. új gyógyped.-i intézmények utcáját nevezték el (Velencén, Kaposvárott) róla - F. m.: A magyar beszédhangok képzése. Bp. 1928.; Surdomutitas corticalis. Bp. 1934., Wien, 1935.; A siketnémaság diagnosztikája és az erre alapított újabb gyógypedagógiai eljárás. Bp. 1934. Klny.; Az egészségvédelmi nevelés vezérkönyve. Bp. 1935.; Hallásébresztés - hallásnevelés. Vác, 1938.; Gyógypedagógia és az orvos. Bp. 1948. Klny.; A magyar gyógypedagógia a pavlovi fiziológia szemléletében. Bp. 1955. Klny.; Általános gyógypedagógia. Bp. 1959. - Ir. Gordosné Szabó A.: =Bárczi Gusztáv életművéről. Gyógyped.-i Szle, 1985. 1. 2-11.; Göllesz V.: =Bárczi Gusztáv és a szociálpolitika. Uo. 53-57.; Gordosné Szabó A.-Göllesz V. (összeáll.): Bibliográfia =Bárczi Gusztáv szakirodalmi munkáiból. Bp. 1990 2.; Löwe, A.: Hörgeschädigtenpädagogik international. Heidelberg, 1992. 89-90.; Buday J. (szerk.): Nemzetközi Tudományos Konferencia =Bárczi Gusztáv születésének centenáriuma alkalmából. Bp. 1993.

Gordosné Szabó Anna

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is