Bardili

Kristóf Gottfried, német bölcsész, szül. Blaubeurenben, Württembergben, 1761 május 28., megh. Stuttgártban 1808. 1795 óta ez utóbbi város gimnáziumán a bölcsészet tanára volt és első ízben Grundriss der ersten Logik, gereinigt von d. Irrthümern der bisherigen Logiken überhaupt, der Kant"schen insbesondere; keine Kritik, sondern eine medicina mentis, brauchbar hauptsächlich für Deutschlands kritische Philosophie c. műve által (Stuttg. 1800) vonta magára a közönség figyelmét. E művében B., aki első műveiben egészben véve Kanthoz csatlakozott volt, ellentétes állást foglalt Kant rendszerével és bizonyos értelemben az ugyanazonossági elmélet előhirnöke volt. B. az u. n. racionalis realizmus megalapítója, mely lényeges befolyással volt különösen Hegel logikájára, amely egyszersmind ontologia. Kifejti, hogy a Kant-féle kriticizmus főhibája volt a létet s gondolkodást külön választani. Csak a gondolkodás s képzelés (Vorstellen) közt kell különbséget tenni. A gondolkodás a szükségesség jellegével bir, azaz a léttel azonos. A mit szükségkép gondolunk, az van; és csak ami van gondoljuk szükségességgel. A gondolkodás tana a lété is, a logika azonos a metafizikával. Ebből természetesen az is következik, hogy minden lét - gondolkodás, mert a megismerés nem egyéb, mint a fogalomnak reprodukciója, amely a való tárgy lényege. A lét - reális eszme, ennek szubjektiv ismétlése - a ma ismerés. A létezőnek különbözősége a gondolkozás különböző intenzitásában találja alapját. Itt érintkezik B. gondolkodása Leibnitz minadologiával, egyszersmind Schelling természetfilozofiájával. Gondolatainak hatását homályos, zavaros előadásuk nagyon csökkentette. B. fontosabb művei még: Sophylus oder Sittilchkeit und Natur als Fundament der Weltweisheit (Stuttg. 1794). Allgemeine praktische Philosophie (u. o. 1795), Ueber die Gesetze der Ideenassociation (Tübinga 1796), Philos. Elementarlehre (Landshut 1802-1806) és Beiträge zur Beurtheilung des gegenwärtigen Zustandes der Vernuftslehre (Landshut 1803), B. és Reinhold: Briefwechsel über das Wesen der Philosophie und das Unwesen der Speculation. (München 1804.)

Forrás: Pallas Nagylexikon