Bári

a fehér Nilus vidékén élő afrikai néger nép, mely bátorságáról és vitézségéről hires. Bőrük sötét feketés-barna, testük szálas és izmos, ajkuk duzzadt, állcsontjuk előre kinyuló (prognath), orruk széles, lenyomott, de mindamellett értelmes arckifejezésüek. A férfiak egészen meztelenül járnak, testüket üveggyöngysorokkal ékítik, de azt - és pedig a nők is - nemcsak tetoválják (a mellen és hason), hanem még vörös vasokker-festékkel és zsirral tetőtől talpig be is mázolják, úgyhogy a testük fénylő téglavörös szint mutat; a nők hajukat egészen leborotválják, a férfiak csupán csak a fejtetőn hagynak egy kis üstököt, a hová a tolldiszt erősítik. Fegyverzetük hosszu lándzsából és nyilból áll, amelynek hegyét növényi méreggel bekenik; a méreg a megsebesített testrész elüszkösödését idézi elő. A B.-k növénytermelők, a gabonát kézi kő-malmon őrlik. Mikor az első eső beáll, kezdetét veszi az aratás; aratás után következnek a szent heverdel napok s ilyenkor addig dorbézolnak, mig csak valami ennivalójuk van, aminek igen gyakran éhinség a következménye, amely sok B. pusztulását okozza. Életük patriárkális és familiáris; szervezett községi életük nincs, kivéve a nagy tanácskozásokat, amelyekben mindenki részt vehet, de csak az öregek beszélhetnek. A főnökök e tanácskozások szerint cselekszenek. A soknejüség dívik; mennél előkelőbb valaki, annál több feleséget vesz, a férjhez menő lányoknak a szépség szerint szabott áruk van (10-50 tehén egy-egynek az ára), a nagyon előkelő férfiak feleségeik számát évenkint egy újjal szokták növelni.

Forrás: Pallas Nagylexikon