Baritocelesztin

kénsavas bárium és kénsavas stroncium izomorf keverékéből álló ritkább ásvány. Közép helyet foglal el a barit és a celesztin között. Utóbbiakkal izomorf; vagyis szinten rombos rendszerben kristályosodik. Kristály ai, melyek ritkán fordulnak elő, vastagon táblások. Leggyakoribb sugarasan rostos vagy héjjas halmazokban. Termőhelyei: Svájc (Wallis, Imfeld, Binnenthal), Tirol (Greiner), Szászország (Jocketa), Hannovera (Nürten), É.-Amerika (Drummond-sziget az Erietóban).

Forrás: Pallas Nagylexikon