Baritocelesztin
kénsavas bárium és kénsavas stroncium izomorf keverékéből
álló ritkább ásvány. Közép helyet foglal el a barit és a celesztin között.
Utóbbiakkal izomorf; vagyis szinten rombos rendszerben kristályosodik. Kristály
ai, melyek ritkán fordulnak elő, vastagon táblások. Leggyakoribb sugarasan
rostos vagy héjjas halmazokban. Termőhelyei: Svájc (Wallis, Imfeld,
Binnenthal), Tirol (Greiner), Szászország (Jocketa), Hannovera (Nürten),
É.-Amerika (Drummond-sziget az Erietóban).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|