Bárium

(baryum), két vegyértékű, az alkáli földfémek csoportjába tartozó kémiai elem. Jele Ba, atomsúlya 136.8. A természetben szín-állapotban nem fordul elő, de vegyületei elég gyakoriak. Ilyenek a következő ásványok: barit v. súlypát (barium szulfát BaSO₄, a Witherit (bárium karbonát Ba CO₃, a baritokalcit (barium-calcium karbonát Ba CO₃. CaCO₃, a barito-cölesztin (bárium-kalcium-stroncium szulfát (BaCaSr) SO₄). Kis mennyiségben a kalcium és stroncium vegyületeiben fordul elő. Előállítása elég nehézséggel jár. Amalgamját először Berzelius és Pontin állították elő, míg magát a fémet D avy 1808. Bunsen és Matthiesen klórbáriumból készítették elektrolízis útján, még pedig úgy, hogy a megolvasztott vízmentes klorbariumba erős elektromos battéria szénből való pozítiv és vasdrótból álló negatív elektródját mártották; a fémbárium a vasdróton vált le. Sajátságai kevéssé ismeretesek. Bunsen szerint sárgásfényü, kissé nyújtható fém, mely a vörös izzás hőmérséken megolvad. Fajsulya közel 4. Igen könnyen oxidálódik és a vizet közönséges hőmérséken erélyesen felbontja.

Forrás: Pallas Nagylexikon