Bárium
(baryum), két vegyértékű, az alkáli földfémek csoportjába
tartozó kémiai elem. Jele Ba, atomsúlya 136.8. A természetben szín-állapotban
nem fordul elő, de vegyületei elég gyakoriak. Ilyenek a következő ásványok:
barit v. súlypát (barium szulfát BaSO4, a Witherit (bárium karbonát
Ba CO3, a baritokalcit (barium-calcium karbonát Ba CO3. CaCO3, a
barito-cölesztin (bárium-kalcium-stroncium szulfát (BaCaSr) SO4). Kis
mennyiségben a kalcium és stroncium vegyületeiben fordul elő. Előállítása elég
nehézséggel jár. Amalgamját először Berzelius és Pontin állították elő, míg
magát a fémet D avy 1808. Bunsen és Matthiesen klórbáriumból készítették elektrolízis
útján, még pedig úgy, hogy a megolvasztott vízmentes klorbariumba erős
elektromos battéria szénből való pozítiv és vasdrótból álló negatív elektródját
mártották; a fémbárium a vasdróton vált le. Sajátságai kevéssé ismeretesek.
Bunsen szerint sárgásfényü, kissé nyújtható fém, mely a vörös izzás hőmérséken
megolvad. Fajsulya közel 4. Igen könnyen oxidálódik és a vizet közönséges
hőmérséken erélyesen felbontja.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|