Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
bárka ark
bárka barge
bárka bark
barka pussy
barkácsol to tinker
barkahasíté... skiver
barkasajtol... embossing
barkáz (bőr... to grain

Magyar Magyar Német Német
bárka Arche (e)
bárka Barke (e)
barka Kätzchen (s...
barkácsol basteln

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Barka

1871 óta török vilajet, a Földközi-tenger partján, a Nagy-Szirtisz délkeleti végében fekvő Muktártól a Mellahi-öbölig, Egyiptomig terjed és D-en a Szaharáig nyúlik. Partjának hossza 880 km. B. 4-500 m. magas, völgyektől és szakadékoktól átszelt mészkő-fensík, a melyet a D-i végében emelkedő Dsebel Akdaron eredő patakok vize és téli esőzések öntöznek. Magasabb fekvésénél fogva éghajlata különbözik a környékétől és aránylag hűvös (télen legfölebb 19-21° C. és legalább 12-15°). B. földje termékeny is nagyon. A tengerparton, a sziklák hasadékaiban szőllővenyigék, az ókori kultura maradványai láthatók; az első hegylépcsőkön olajfák, mirtuszok és babérfák teremnek; míg fölebb fenyőerdők szép legelőkkel és itt-ott szántóföldekkel, meg hatalmas thuja-erdőkkel váltakoznak. A Dsebel Akdar déli lejtője már kopár, legfölebb legelőkül használható. B. középső nagyobb része volt egykoron Cyrenaica, későbben Pentapolisnak hívták. Mióta az arabok birtokába került, kulturája egészen alá hanyatlott; erről csak azok a nagy terjedelmű romok tesznek még tanubizonyságot, amelyek földjén mindenfelé találhatók. Miként Cyrenae, B. az egykori arab főváros is romokban hever. Ma B. lakói (körülbelül 40,000) kizárólag nomád arabok; négy főtörzsre oszlanak; ezek: Harabi, Auagir, Mogarba, és Merabutin. A török fenhatóságot inkább csak névleg ismerik el; nagy hatást gyakorol rájuk a Szinuszia mohammedán egyházi rend. Fővárosa: Beengazi. Az európai utazók közül megfordultak benne: a Becchey testvérek, Pacho, Barth H., Vattier de Bourville, R. M. Smith, Hamilton, Beurman és Rohlfs.

Hazslinszkynál Berke is (növ.) (amentum v. julus), a füzér virágzatnak az a fajtája, melynek a tengelye gyenge, hajlékony, s végre elvirágzás (himbarka) v. gyümölcsérés után a fáról mindenestül lehull (p. a tölgyfa him virágzata v. a fűzfa hímes és termős barkája). A barka mint a füzér rendesen megnyúlt, folytonos (fűzfa, égerfa, nyírfa) v. megszaggatott (tölgy) virágzat, a bikkfáé gömbölyded, többnyire lecsüngő, csak a szelid gesztenyéé felálló; gyakrabban a hímvirágokból alakul (dió), a nyírfának, nyárfának és fűzfának a termő-virágzata is barkás. A barkás fák virágai aprósak, rendesen tökéletlenek, egyivaruak; szirmuk, avagy nagyobb, színesebb leplök soha sincs, a lepel is vagy hiányzik. vagy tökéletlen, v. apró, szembe nem tűnő. Némely barka már ősszel kész, mint a mogyoróé, az égerfáé, nyírfáé s ilyenkor kitelel. A telelő barkák kurtábbak és tömöttebbek, mint a virágzó vagy porzó barkák. s az apró virágokat a sürüen zsindelyező hegyeslevelek v. barkapikkelyek takarják és védik. Tavaszkor az ily barkák tengelye megnyúlik, a barkapikkelyek a virágokkal együtt eltávolodnak egymástól, az egész lefelé konyul s a hímporát kiszórja. Barkának hiják néhol általában a fűzbarkás vesszejét (v. ö. Barkaszentelés).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is