az olyan nagyobb földalatti üreg, mely természetes úton,
többnyire a víz kémiai működése következtében keletkezik s a föld felszínével
vagy nem közlekedik, amikor csupán mesterséges, esetleg természetes feltárások
által válik láthatóvá, vagy pedig nyilása a föld felszínéig ér s így könnyebben
hozzáférhető. A víz, amint útjában a kőzetekből s a rétegekből egyre oldja az
ásványi anyagokat, egyúttal vájja is azokat és ilynemű, végtelen hosszú időkön
keresztül tartó munkájának földalatti üregek, oduk s barlangok az eredményei. A
víznek oldó hatása, tehát a kőzetek vájjása annál erőteljesebb, vagyis a
barlang-képződés annál gyorsabb, minél nagyobb nyomás alatt van a kőzetekbe
hatoló víz, s minél magasabb a hőmérséklete és minél több a szénsav, esetleg
egyéb savtartalma. A földkéreg alkotásában legnagyobb mennyiségben résztvevő
kőzetek közül a mészkövet, a dolomitot és a gipszet oldja a víz leggyorsabban
és legkönnyebben s tényleg a mészkő, a dolomit és a gipsz ama kőzetek,
melyekben barlangok a leggyakoribbak. B.-k egyéb kőzetekben ritkák. Néhány
ismeretes homokkőben, de ezek inkább csak oduk, továbbá agyag s csillámpalában,
gránitban és gnájszban, mely két utóbbi kőzet barlangjai tulajdonképen
telérforma hasadékok tágulásai. Trachitban, bazaltban és lávában is akadnak
B.-k. Nevezetes trachit-barlang nálunk Hevesmegyében Pásztóhoz közel az
ágasvári (Szabó József: Az ágasvári trachit-barlang. Turisták Lapja II.). A
leghiresebb bazalt-barlang; a Fingal-barlang Staff a skót sziget oszlopos
bazaltjában. Lávában vannak B.-ok a kanári szigeteken. - Ott, ahol a B.
falazatát erős páncélként mész-szinter bevonat nem védi, ott a vizek folytatják
oldó és romboló munkájukat és egyre tágítják a barlangot. Ha ennek tetőzete a
reá nehezedő súlyos terhet többé el nem bírja, a barlang beomlik, betemetődik.
Ha ennek a jelenségnek színhelye nagyobb mélységben volt, lökésszerű
földrázkódtatás adja azt tudtunkra, esetleg pedig földsülyedés, földcsuszamlás,
tölcsérforma mélyedések és földrepedések képződése lehet a következmény. A
barlangképződés magyarázatául szolgálhatnak ama vizsgálatok, melyeket oly
forrásvíz ásvány-anyag tartalmának kipuhatolására végeztek, melyek barlangokat
rejtő mészkő-hegységekből fakadnak. Igy kiszámitották, hogy az a két nagy
forrás, melyből a bécsiek vízvezetéki vizöket kapják, a mészkőhegyekből
évenként 4 millió kg. szénsavas meszet oldanak fel és hordanak el; ama források
pedig, melyek a sváb Alb-ból (a sváb Jurához tartozó felföld) fakadnak,
évenként oly nagy tömegü kőzetanyagot oldanak fel és hurcolnak el, mellyel
60,000 köbméternyi üreget l ehetne megtölteni, vagyis évenként ilyen nagy üreg
támadna, ha a források egy helyről oldanák fel az anyagot. Ez a pusztító munka
meg is látszik azon a vidéken, mert a sváb Jurában roppant sok a barlang, eddig
több mint 60-at ismernek, köztük nagyokat és hireseket (p. a Glailenreuth és
Pfullingen mellettiek). A. B. képződés azonban nem mindig okvetetlenül a víz
munkája: egyéb okok is működhettek közre. Igy repedések, hasadékok is
képezhették kezdetét, melyet azután a víz vágó munkája szélesbített,
nagyobbított, valamint vulkáni erupcióknál a láva folyása közben is
képződhettek üregek, melyek ugyancsak a víz munkája következtében
szélesbülhettek. A mészkőbarlangok falán és alján a beszivárgó víz cseppköveket
alkot, melyek sokszor gyönyörű csoportozatokban helyezkednek el egymás mellett,
s a barlangnak különös érdekességet kölcsönöznek. Az ilyenek cseppkő-B. név
alatt ismeretesek. (Bővebbet l. Cseppkő a.) Igen nevezetesek és érdekesek a
jégcsapokat és jégtömegeket tartalmazó u. n. jégbarlangok (l. o.). Vannak
továbbá gáz-barlangok, melyeknek üregében nagyobb mennyiségű szénsav, esetleg
még kénessav és egyéb gőzök meg gázok fejlődnek. Hazánkban nevezetes ilyen
barlang, helyesebben kis üreg a Büdösbarlang Háromszékmegyében Tusnádhoz közel
(v. ö. Büdösbarlang). Világhirü gázbarlang a nápolyi hu tyabarlang (l. o.).
Említésre érdemes még az u. n. kék-barlangok, melyeknek legismertebbike Capri
szigetén van (l. o.); egy másikat Busi dalmát szigetről írnak le. Kék fényben
való csillogásuk nem egyéb a fénysugarak reflextüneményénél, mely onnan van,
mert nyilásuk közvetlenül a tenger szintje fölött van, sőt ár alkalmával a
tenger szintje alatt. - A B.-ban a hőmérséklet legtöbbször megfelel az illető
vidék középhőmérsékletének, de van rá eset, hogy magasabb vagy alacsonyabb;
utóbbi eset áll a jégbarlangokra. A nagyság és terjedelem nagyon különböző és
igen nehezen állapítható meg, különösen az olyan B.-ban, ahol beomlások vagy
pedig vízmeggyülemlés, esetleg vízfolyás (patakok vagy folyócskák alakjában)
akadályozzák a keresztülhatolást s így a mérést. Némely barlang egész
terjedelmében egyetlen egy üreget képez, mások (a legtöbb nagy B) szakaszokra,
termekre mellékbarlangokra tagozódtak, mit a kivájás, kimosás módja okozott. A
legnagyobb eddig ismert barlang: a Mammutbarlang az Egyesült-Államok Kentucky
államában van; járható helyeinek hosszát összesen 240 km.-re teszik. Utána van,
legnagyobb barlang hazánkban a híres aggteleki barlang, melynek egész hossza
8480.90 m.; az adelsbergi barlang hozzáférhető részének hossza nem sokkal több
5000 m. -nél; utóbbival terjedelemre nézve megegyezik a planina-barlang
ugyancsak Krajnában. A többi ismeretes B.-ok ezeknél jóval kisebbek és alig
haladják meg a néhány száz métert.
A B.-ok az emberek legelső lakhelyei voltak, de a B.-l akók
legrégibb emlékei Francia-, Angol- s D. Németországban már nem a legrégibb
mammutkorban, hanem azokban az időkben készültek, ame lyekben a taránd
(rénszarvas, iramszarvas), mellyel most csak a távol Északon lehet találkozni,
még Közép-Európának lakója volt. Ezek az emlékek, melyekre Christy és Lartet
figyelmeztettek először s melyeket most Piette ád ki, oly annyira eltérők
minden palaeolith emléktől, hogy azokat okolva megmagyarázni a tudósok alig
képesek. Ugy látjuk, hogy e barlanglakóknál a műérzék nemcsak felébredett már,
de erősen ki is fejlődött. Mammutlapockákra és tarándagancsokra vésett állat- s
emberalakot is, sőt tarándagancsból faragott állatszobrocskákat is találtak az
auvergnei barlangokban s Mas d"Azilban. Mammut látható ott lerajzolva, lovak,
tarándok, fóka, elefánt, tulok és lófő kifaragva. Az emberi civilizáció ezen
stádiumának azonban folytatása nincs, kiveszett valószinüleg a rejtélyes fajjal
együtt, mely ezeket az emlékeket készítette. Reinach Salamon, a nagyszabású
st.-germaini őskori múzeum hires segédőre, e szavakkal jellemzi a kőkori
emberiség ezen művészeti áramlatát: «proles sine matre creata, mater sine
prole», anyátlan gyermek, gyermektelen anya. A B.-ok egyébiránt a
neolith-kőkorban is lakhelyül szolgáltak, p. az aggteleki barlang, melyet b.
Nyáry Jenő e tekintetben tudományosan felkutatott, kutatásainak eredm ényét az
Archaeologiai Közleményekben kiadta. Budafokon még most is lehet használatban
levő barlanglakókkal találkozni.
Forrás: Pallas Nagylexikon