Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
barlang cave
barlang cavern
barlang cove
barlang delve
barlang den
barlang grotto, gro...
barlang recess
barlangászk... spelunking
barlanglakó... caveman
barlanglakó... caveman, ca...

Magyar Magyar Német Német
barlang & ü... Grotte (e)
barlang & ü... Höhle (e)

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Barlang

az olyan nagyobb földalatti üreg, mely természetes úton, többnyire a víz kémiai működése következtében keletkezik s a föld felszínével vagy nem közlekedik, amikor csupán mesterséges, esetleg természetes feltárások által válik láthatóvá, vagy pedig nyilása a föld felszínéig ér s így könnyebben hozzáférhető. A víz, amint útjában a kőzetekből s a rétegekből egyre oldja az ásványi anyagokat, egyúttal vájja is azokat és ilynemű, végtelen hosszú időkön keresztül tartó munkájának földalatti üregek, oduk s barlangok az eredményei. A víznek oldó hatása, tehát a kőzetek vájjása annál erőteljesebb, vagyis a barlang-képződés annál gyorsabb, minél nagyobb nyomás alatt van a kőzetekbe hatoló víz, s minél magasabb a hőmérséklete és minél több a szénsav, esetleg egyéb savtartalma. A földkéreg alkotásában legnagyobb mennyiségben résztvevő kőzetek közül a mészkövet, a dolomitot és a gipszet oldja a víz leggyorsabban és legkönnyebben s tényleg a mészkő, a dolomit és a gipsz ama kőzetek, melyekben barlangok a leggyakoribbak. B.-k egyéb kőzetekben ritkák. Néhány ismeretes homokkőben, de ezek inkább csak oduk, továbbá agyag s csillámpalában, gránitban és gnájszban, mely két utóbbi kőzet barlangjai tulajdonképen telérforma hasadékok tágulásai. Trachitban, bazaltban és lávában is akadnak B.-k. Nevezetes trachit-barlang nálunk Hevesmegyében Pásztóhoz közel az ágasvári (Szabó József: Az ágasvári trachit-barlang. Turisták Lapja II.). A leghiresebb bazalt-barlang; a Fingal-barlang Staff a skót sziget oszlopos bazaltjában. Lávában vannak B.-ok a kanári szigeteken. - Ott, ahol a B. falazatát erős páncélként mész-szinter bevonat nem védi, ott a vizek folytatják oldó és romboló munkájukat és egyre tágítják a barlangot. Ha ennek tetőzete a reá nehezedő súlyos terhet többé el nem bírja, a barlang beomlik, betemetődik. Ha ennek a jelenségnek színhelye nagyobb mélységben volt, lökésszerű földrázkódtatás adja azt tudtunkra, esetleg pedig földsülyedés, földcsuszamlás, tölcsérforma mélyedések és földrepedések képződése lehet a következmény. A barlangképződés magyarázatául szolgálhatnak ama vizsgálatok, melyeket oly forrásvíz ásvány-anyag tartalmának kipuhatolására végeztek, melyek barlangokat rejtő mészkő-hegységekből fakadnak. Igy kiszámitották, hogy az a két nagy forrás, melyből a bécsiek vízvezetéki vizöket kapják, a mészkőhegyekből évenként 4 millió kg. szénsavas meszet oldanak fel és hordanak el; ama források pedig, melyek a sváb Alb-ból (a sváb Jurához tartozó felföld) fakadnak, évenként oly nagy tömegü kőzetanyagot oldanak fel és hurcolnak el, mellyel 60,000 köbméternyi üreget l ehetne megtölteni, vagyis évenként ilyen nagy üreg támadna, ha a források egy helyről oldanák fel az anyagot. Ez a pusztító munka meg is látszik azon a vidéken, mert a sváb Jurában roppant sok a barlang, eddig több mint 60-at ismernek, köztük nagyokat és hireseket (p. a Glailenreuth és Pfullingen mellettiek). A. B. képződés azonban nem mindig okvetetlenül a víz munkája: egyéb okok is működhettek közre. Igy repedések, hasadékok is képezhették kezdetét, melyet azután a víz vágó munkája szélesbített, nagyobbított, valamint vulkáni erupcióknál a láva folyása közben is képződhettek üregek, melyek ugyancsak a víz munkája következtében szélesbülhettek. A mészkőbarlangok falán és alján a beszivárgó víz cseppköveket alkot, melyek sokszor gyönyörű csoportozatokban helyezkednek el egymás mellett, s a barlangnak különös érdekességet kölcsönöznek. Az ilyenek cseppkő-B. név alatt ismeretesek. (Bővebbet l. Cseppkő a.) Igen nevezetesek és érdekesek a jégcsapokat és jégtömegeket tartalmazó u. n. jégbarlangok (l. o.). Vannak továbbá gáz-barlangok, melyeknek üregében nagyobb mennyiségű szénsav, esetleg még kénessav és egyéb gőzök meg gázok fejlődnek. Hazánkban nevezetes ilyen barlang, helyesebben kis üreg a Büdösbarlang Háromszékmegyében Tusnádhoz közel (v. ö. Büdösbarlang). Világhirü gázbarlang a nápolyi hu tyabarlang (l. o.). Említésre érdemes még az u. n. kék-barlangok, melyeknek legismertebbike Capri szigetén van (l. o.); egy másikat Busi dalmát szigetről írnak le. Kék fényben való csillogásuk nem egyéb a fénysugarak reflextüneményénél, mely onnan van, mert nyilásuk közvetlenül a tenger szintje fölött van, sőt ár alkalmával a tenger szintje alatt. - A B.-ban a hőmérséklet legtöbbször megfelel az illető vidék középhőmérsékletének, de van rá eset, hogy magasabb vagy alacsonyabb; utóbbi eset áll a jégbarlangokra. A nagyság és terjedelem nagyon különböző és igen nehezen állapítható meg, különösen az olyan B.-ban, ahol beomlások vagy pedig vízmeggyülemlés, esetleg vízfolyás (patakok vagy folyócskák alakjában) akadályozzák a keresztülhatolást s így a mérést. Némely barlang egész terjedelmében egyetlen egy üreget képez, mások (a legtöbb nagy B) szakaszokra, termekre mellékbarlangokra tagozódtak, mit a kivájás, kimosás módja okozott. A legnagyobb eddig ismert barlang: a Mammutbarlang az Egyesült-Államok Kentucky államában van; járható helyeinek hosszát összesen 240 km.-re teszik. Utána van, legnagyobb barlang hazánkban a híres aggteleki barlang, melynek egész hossza 8480.90 m.; az adelsbergi barlang hozzáférhető részének hossza nem sokkal több 5000 m. -nél; utóbbival terjedelemre nézve megegyezik a planina-barlang ugyancsak Krajnában. A többi ismeretes B.-ok ezeknél jóval kisebbek és alig haladják meg a néhány száz métert.

A B.-ok az emberek legelső lakhelyei voltak, de a B.-l akók legrégibb emlékei Francia-, Angol- s D. Németországban már nem a legrégibb mammutkorban, hanem azokban az időkben készültek, ame lyekben a taránd (rénszarvas, iramszarvas), mellyel most csak a távol Északon lehet találkozni, még Közép-Európának lakója volt. Ezek az emlékek, melyekre Christy és Lartet figyelmeztettek először s melyeket most Piette ád ki, oly annyira eltérők minden palaeolith emléktől, hogy azokat okolva megmagyarázni a tudósok alig képesek. Ugy látjuk, hogy e barlanglakóknál a műérzék nemcsak felébredett már, de erősen ki is fejlődött. Mammutlapockákra és tarándagancsokra vésett állat- s emberalakot is, sőt tarándagancsból faragott állatszobrocskákat is találtak az auvergnei barlangokban s Mas d"Azilban. Mammut látható ott lerajzolva, lovak, tarándok, fóka, elefánt, tulok és lófő kifaragva. Az emberi civilizáció ezen stádiumának azonban folytatása nincs, kiveszett valószinüleg a rejtélyes fajjal együtt, mely ezeket az emlékeket készítette. Reinach Salamon, a nagyszabású st.-germaini őskori múzeum hires segédőre, e szavakkal jellemzi a kőkori emberiség ezen művészeti áramlatát: «proles sine matre creata, mater sine prole», anyátlan gyermek, gyermektelen anya. A B.-ok egyébiránt a neolith-kőkorban is lakhelyül szolgáltak, p. az aggteleki barlang, melyet b. Nyáry Jenő e tekintetben tudományosan felkutatott, kutatásainak eredm ényét az Archaeologiai Közleményekben kiadta. Budafokon még most is lehet használatban levő barlanglakókkal találkozni.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is