Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
barna brown
barna brunette
barna dark-skinne...
barna arcsz... suntan
barna arcsz... sun-tan
barna bőrű dark-skinne...
barna bőrű dusky
barna bőrű swart
barna bőrű swarthy
barna homok... brownstone
barna homok... brown-stone...
barna nő brunette
barna szeme... she has bro...
barna szeme... she has got...
barna sör porter
barna vasér... limonite
barnabőrűsé... swarthiness...
barnaingese... brownshirts...
barnás szín... puke
barnássárga... buff

Magyar Magyar Német Német
barna braun
barna hajú brünett
barnás bräulich

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Barna

1. Ferdinánd, nyelvész, a m. tud. akadémia lev. tagja, szül. N.-Károlyban 1825 máj. 23. 1860. muzeumi segédőr, 1875. őr, 1889. nyugalomba vonult. Főképen a finn-ugor nyelvekkel, az ősműveltséggel s a pogány vallással foglalkozik. Munkái nagyobbrészt az Akadémia értekezései közt jelentek meg. Azonkivül megjelent tőle Galeotti, jellemvonások Mátyás király életéből, Pest 1862. Kalevala, a finnek nemzeti eposza, u. o. 1871. - Bátyja 2. B. Ignác dr., fogorvos, az akadémia lev. tagja, szül. Nagy-Károlyban 1822 febr. 2. Mint ezredorvos vett részt a szabadságharcban. Orvosi gyakorlata mellett, melyet Bécsben s Budapesten folytatott, jelentékeny munkásságot fejtett ki a szépirodalom terén. Különösen mint a klasszikusok fordítója lett ismeretessé. Fordította Horatiust, Juvenalist, Vergiliust. Azonfelül értekezett a rómaiak szatirairóiról. Két kötet költeménye s ugyancsak két kötet orvosszakbeli műve is jelent meg. V. ö. Szinnyei: Magyar Irók.

3. B. Izidor, hírlapíró, a Pesti Napló felelős szerkesztője, szül. Abán, Fehér vmegyében 1860 nov. 16. A székesfehérvári lapokba irogatott, s 1880. Budapestre került az Egyetértéshez munkatársnak. Mint hirlapiró a riportra adta magát, s a magyar zsurnalisztikában ő volt megteremtője az igazi, közvetlen, impressziókkal teli tudósításoknak. 1886. a Budapesti Hirlap belsö dolgozótársa lett, s itt irt kiváló tudósításai többször országos feltünést keltettek. Ilyenek voltak a főváros nyomoráról irott több cikke, mikben a hajléktalan csavargók állapotát irta meg, de legfőképen az árvavármegyei éhinségról irt levelei. Bejárta egész Árva vármegyét, s közvetlen tapasztalásairól irta meg tudósításait, melyek olyan hatást tettek országszerte, hogy a Budapesti Hirlaphoz rövid időn hatvanezer forint könyöradomány gyült be a nagy nyomor enyhítésére. 1892 végén kilépett a Budapesti Hirlap szerkesztőségéből és a Pesti Napló felelős szerkesztője lett. Mint lirikus poétának is jó neve van a magyar literatúrában. Irt lirai verseket az Ország-Világba, a Magyar Szalonba, a Hétbe; 1885. a Petőfi-társaságban Traviata c. költeményét olvasták fel, 1889. pedig a Kisfaludy-társaságban Dalok egy asszonyról c. versciklusát mutatták be. Egy kötet összegyűjtött költeménye 1892. Buborékok c. alatt jelent meg. Ujabban Heine költeményeinek fordításán dolgozik.

4. B. lzsó, zeneszerző, szül. Budapesten 1859. szept. 4. Az orsz. zeneakadémián Volkmann R. és Nikolits S. voltak mesterei, mialatt, hogy mindennapi kenyerét megszerezhesse, a budapesti Népszinház énekkarában érvényesitette kellemes baritonját. Épen jókor végezte be tanulmányait a 80-as évek elején, midőn a megnyiló, uj szegedi szinház hívta meg karnagynak; e minőségben számos nagy városban fordult meg; évek óta Arad köti le. Szerencsés mivelője a magyar stilnak is; első művei: Megnyitók magyar stilban; kettejök pályázaton dicsérettel, egy pedig dijjal lett a budapesti Népszinház által kitüntetve. Számos, kéziratban levő férfinégyese közül is pályázott eggyel: a Panasz c.-vel, mely az Orsz. dalegyesületnél szintén dicséretet nyert. Mostanában fejezte be A szerzetes c. 1 felv. dalművét, Kövesy Albert szövegére. Operettjei: A szoknyás hadnagy (Győr, 1885. K. Kyss Géza szövegére. Budapesten, a jobbparti szinkörben 1886 nyarán a A kis hadnagy c. adták); Florinda kisasszony. (U. o. 1887 nyarán Kövesy Albert szinész szövegére.) Jönnek a huszárok! Fehér Dezső szöv. (jelenleg bírálat alatt a bp. Népszinh.). A paradicsom, Gárdonyi Géza szöv. (1892, u. o. előadásra elfogadva).

5. B. János (lázi), jezsuita hitszónok, szül. Győrött, 1670., megh. Szatmáron, 1731 márc. 3. Előbb Nagyszombatban, későb mint romhányi plébános, apát és váci kanonok, különösen mint magyar és tót hitszónok működött. 1725-ben Budán a trinitáriusok betelepítésénél volt kiváló érdeme: 1729-ben Szatmárra ment és haláláig ott tartózkodott. Nehány vallásos munkát is irt.

6. B. Mihály, híres czigányhegedűs; a hagyomány őt II. Rákóczy Ferenc kedves udvari zenészének s az eredeti Rákóczy-nóta (melyből később a világhírű Rákóczy-induló keletkezett) szerzőjének tartja, ki is 1711 elején, Munkácsról Lengyelországba bujdosásra indult fejedelmének állítólag e szavakat mondta: «Mégysz, mégysz Fölséges Fejedelem, - itt hagyod a vagyon-t, keresed a nincsen-t! » s ez alkalommal a híres nótát szerzé. Thaly Kálmán e hagyománynak hitelt nem ad, mert Barna Mihály zenész nevét Rákóczy konvenciós személyzete névsorában eddig föl nem találhatta. Tény azonban az, hogy Barna Mihály még 1737-ben Csáky Imre bibornok udvari zenésze volt, és Szepes-Váralján ugyanez évben az urától rendezett czigányversenyben, hajlott kora dacára, kitünö játékával 11 versenytárs elől ő vitte el a babért. Képét a bibornok életnagyságban lefestette és «Magyar Orpheus» aláirással tisztelte meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is