Barna tipus

A bőr, haj, szembogár szine igen fontos szerepet játszik az emberfajták megkülönböztetésénél, úgy hogy már a régi egyiptomi emlékeken is szinük különbözősége szerint ábrázolva fordulnak elő az akkoron Egyiptomban élt egyes népek, amlyekről a hieroglifákban névszerint is említés tétetik. Színre nézve többféle tipust lehet megkülönböztetni (l. bővebben: Bőr-szine). Az egész emberiséget e szempontból két nagy csoportra szokás felosztani: u. m. a fehér-testüek és a szines-testüek csoportjára. Az előbbiekhez csupán csak az európaiak és némely ázsiai népek, (indo-európaiak) az utóbbiakhoz valamennyi egyéb szárazföld (Ázsia, Afrika, Ausztrália és Amerika) ős benszülöttei tartoznak. Nem szükséges bővebben mondani, hogy voltakép minden embernek a teste szines és az európaiakat csak azért szokás fehéreknek nevezni, hogy az ellentét a többi sárgás v. mongol, barnás v. maláji, sötét feketésbarna v. ausztráliai, kékes feketésbarna afrikai vagy szudán néger, és vörösesbarna v. amerikai embercsoportokkal szemben élesebben kitünjék. A mi magunkat az u. n. fehér bőrü v. testszinű európaiakat illeti, ezek is egymás közt a szinárnyalatokra nézve feltünő különbséget mutatnak fel, s a hírneves angol buvár, Huxley két szintipust különböztet meg az európaiaknál, u. m: a barna (melanokroikus) tipust és a szőke (xantokroikus) tipust. A barna v. sötétfehér (brünett) tipust legjobban képviselik: a bráhmánok, arabok, kis-ázsiai zsidók, örmények, görögök, albánok, déli szlávok, déli olaszok spanyolok, portugálok, baszkok, bretonok. Angliában a walesiek, irhoniak. A barna tipushoz tartozó emberek bőre többé-kevésbbé barna, amint azt a minálunk is eléggé ismeretes tipus mutatja; hajuk korom fekete szembogaruk (szivárványhártyájuk) sötét fekete-barna. Európában a barna tipustól a szőke tipus felé, Azsiában a fekete-barna (ausztraloid, negrito) a tipushoz legfinomabb árnyalatu átmeneteket lehet találni. Európában nemcsak a déli részeken, hanem a középső részeken s még elég messze Észak felé találni barna tipusu embereket; de érdekes az a tény, hogy épp úgy mint egész Európára nézve ugy az egyes országokra nézve a délibb vidékeken több a barna tipusu ember mint az észaakibb vidékeken. Ujabb idő óta a tudósok statisztikát vezetnek a barna és szőke tipust illetőleg. Igy Németországban, Belgiumban, Svájcban és Ausztriában összesen tíz millió iskolás gyermeket vettek e tekintetben vizsgálat alá, amelyből kiderült: 1. hogy az összes gyermekeknek több mint a fele (50% nál több) sem nem tiszta szőke, sem nem tiszta barna tipusu. - Hazánkban is körülbelül így áll a dolog («sem nem szőke, sem nem barna, az igaz magyarfajta» - állítja a közmondás). 2.) Hogy míg Németországban a szőkék (31,80%) számban feltünően felülmúlják a barnákat, (14,05%) addig Ausztriában már több a barna (23,17%) mint a szőke (19,79%); Svájcban pedig már az ellenkező viszony mutatkozik mint Németországbsn; t. i. Svájcban a barnák 25,70°/o-ot, a szőkék pedig csak 11,10%- ot tesznek, közép-Európában tehát Németország a szőkék fő hazája, s mint már említők, az északi részében sokkal több a szőke (p. Lauenburgban 45,02%, Slezvig-Holsteinban 43,35%) mint déli részeiben (p. Bajorország-ban a szőke tipus 20,36% Elszász-Lothaiában pedig csak 18,44%). Amint látszik ezek a statisztikai adatok azt a meglepő tényt bizonyítják, hogy úgy általában egész Európában valamint az egyes országokban dél felé a barna tipus, Észak felé pedig a szőke tipus kerekedik felül; de öreg hiba volna azt gondolni, hogy az talán a déli melegebb és az északi hűvösebb égalj befolyásától függ. Ez a kérdés felette bonyolult s amint a kutatások kimutatták, az emberi bőr szinének tipusát illetőleg a fajtabeli, a vérbeli bélyeg sokkal fontosabb szerepet játszik mint az égalj melegebb v. hidegebb jellege; végre nem kell elfelejteni, hogy Európa mai benszülöttei nem elejétől fogva laktak ott, ahol ma tartózkodnak s hogy nincs Európában egy ország sem amelynek lakói már a legrégibb idők óta nem költözködtek és nem vándoroltak volna.

Forrás: Pallas Nagylexikon