Barnave
Antal Péter József Marie, a francia forradalom legbuzgóbb
híveinek egyike szül. Grenobleban 1761 október 22., megh. 1793 nov. 29. Mint a
grenoblei parlament ügyésze kezdte pályáját. A forradalom kitörésekor az angol
alkotmánynak Franciaországba való átültetését javasolta. 1789. szülővárosa
képviselőnek választotta. Mint a forradalmi eszmék ügyes és lelkes előharcosa
gyorsan népszerü ember lett. Az emberi jogokról szóló határozatot ő sürgette
leginkább. A mondott év jul. 23. a nemzetőrség szervezésére nézve adott be
javaslatot, szept. 13. az egyházi javak lefoglalása mellett nyilatkozott; dec.
26. a politikai jogok gyakoriasa felett támadt vitában B. nemcsak a
protestánsok, hanem a zsidók sőt a színészek és hóhérok számára is egyforma polgári
jogokat követelt. Midőn a nemzetgyülés mérsékelt tagjai 1790. klubot
alakítottak, B. a jakobinusoknak klubját léptette életbe. A nemzeti gyűlésben a
király veto-joga ellen kelt ki, 1790. máj. 21. a királynak béke és háború
felett való rendelkezési jogát támadta meg. Legnagyobb politikai ellenfele
Mirabeau volt, kit akkor az udvar már a maga pártjára nyert meg. Mint a
gyarmatbizottság tagja, a szerecsenek és egyéb vad emberfajok számára is
követelte a teljes szabadságot. A király szökése után B. Péthionnal és
Latour-Maubourggal egyetemben azt a megbízást kapta, hogy a királyi családot
Varennessből hozza vissza Parisba. A királyi családdal való személyes
érintkezés és a forradalom rohamos és radikális fejlődése arra bírták, hogy
ezentúl a király párthivei közé álljon. Kijelentette hogy a király személyét
sérthetetlennek tartja és védelmezte a papokat, kik a gyűlés rendeleteinek
eleget tenni nem akartak. B: erősen bízott benne, hogy Franciaországot az
alkotmányos királyság fogja megmenteni; ez értelemben a királyt is tanácsokkal
szolgálta, de miután látta, hogy ez nem hallgat reá, visszavonult Grenobleba.
Később a királyi udvarral folytatott levelezése miatt elfogták és tizenöt havi
fogság után a nyaktilóval kivégezték. A konzulátus idején, mint jeles szónoknak
és a liberalizmus lelkes bajnokának szobrot állítottak neki a szenátus
termében, de a Bourbonok restaurációja után ezt a szobrot ismét eltávolították.
Munkáit (Oeuvres posthumes) nővére, Mme Saint-Germain és Bérenger M. adta ki 4
kötetben (Paris 1843). V. ö. Janin: Barnave (Paris 2. kiad. 1860). Grande
Encyclopédie V. 435.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|