Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Barnave... ----

Magyar Magyar Német Német
Barnave... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Barnave

Antal Péter József Marie, a francia forradalom legbuzgóbb híveinek egyike szül. Grenobleban 1761 október 22., megh. 1793 nov. 29. Mint a grenoblei parlament ügyésze kezdte pályáját. A forradalom kitörésekor az angol alkotmánynak Franciaországba való átültetését javasolta. 1789. szülővárosa képviselőnek választotta. Mint a forradalmi eszmék ügyes és lelkes előharcosa gyorsan népszerü ember lett. Az emberi jogokról szóló határozatot ő sürgette leginkább. A mondott év jul. 23. a nemzetőrség szervezésére nézve adott be javaslatot, szept. 13. az egyházi javak lefoglalása mellett nyilatkozott; dec. 26. a politikai jogok gyakoriasa felett támadt vitában B. nemcsak a protestánsok, hanem a zsidók sőt a színészek és hóhérok számára is egyforma polgári jogokat követelt. Midőn a nemzetgyülés mérsékelt tagjai 1790. klubot alakítottak, B. a jakobinusoknak klubját léptette életbe. A nemzeti gyűlésben a király veto-joga ellen kelt ki, 1790. máj. 21. a királynak béke és háború felett való rendelkezési jogát támadta meg. Legnagyobb politikai ellenfele Mirabeau volt, kit akkor az udvar már a maga pártjára nyert meg. Mint a gyarmatbizottság tagja, a szerecsenek és egyéb vad emberfajok számára is követelte a teljes szabadságot. A király szökése után B. Péthionnal és Latour-Maubourggal egyetemben azt a megbízást kapta, hogy a királyi családot Varennessből hozza vissza Parisba. A királyi családdal való személyes érintkezés és a forradalom rohamos és radikális fejlődése arra bírták, hogy ezentúl a király párthivei közé álljon. Kijelentette hogy a király személyét sérthetetlennek tartja és védelmezte a papokat, kik a gyűlés rendeleteinek eleget tenni nem akartak. B: erősen bízott benne, hogy Franciaországot az alkotmányos királyság fogja megmenteni; ez értelemben a királyt is tanácsokkal szolgálta, de miután látta, hogy ez nem hallgat reá, visszavonult Grenobleba. Később a királyi udvarral folytatott levelezése miatt elfogták és tizenöt havi fogság után a nyaktilóval kivégezték. A konzulátus idején, mint jeles szónoknak és a liberalizmus lelkes bajnokának szobrot állítottak neki a szenátus termében, de a Bourbonok restaurációja után ezt a szobrot ismét eltávolították. Munkáit (Oeuvres posthumes) nővére, Mme Saint-Germain és Bérenger M. adta ki 4 kötetben (Paris 1843). V. ö. Janin: Barnave (Paris 2. kiad. 1860). Grande Encyclopédie V. 435.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is