Barnut
(ejtsd: barnuc) Simon, tanár és izgató, szül.
Román-Bogsánban 1808 aug. 1., megh. u. o. 1864 máj. 28. Gimnáziumi tanulmányait
Nagy-Károlyban s Balázsfalván végezte. 1832. a világtörténelmet s filozofiát
tanította Balázsfalván, 1833-tól csak a filozofiát. Laményi János püspökkel
összeütközésbe jövén, ott kellett hagynia katedráját. B. ekkor már mint
érettkoru ember Nagy-Szebenbe ment a jogra. 1848 szept. 16. a Balázsfalva
mellett elterülő mezőn az ugynevezett Campul libertatiibreve-n (szabadság
mezeje) fölhivja az ott összegyült románságot, hogy az uralkodó ház mellett
fogjanak fegyvert. Ennek örve alatt a magyar földes urak ellen izgatta a
feldühödt oláh népet. A szabadságharc után folytatta jogi tanulmányait Bécsben
s Padovában, a hol doktorátust nyert. 1855-ben a jassi-i egyetem meghivja a
közjogi s filózofiai katedrára. 1863-ban súlyos beteg lett, minek következtében
magán életbe vonult. B. több filózofiai művet irt, melyek közül volt hallgatói
egynéhányat közzé tettek; jogi munkái: Dreptul natural privát (Jassi 1868),
Dreptul gintilor, Doctrina Constitutiuni, Dreptul public al romanilor (Jassi
1867).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|