Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
barokk baroque

Magyar Magyar Német Német
barokk barock
barokk Barock (r)(...

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

barokk

A képzőművészet történetének korszakolásakor kialakított fogalom, a reneszánsz művészetet követő nagy európai korstílus neve. Általában a XVII. sz., valamint a XVIII. sz. első felének meghatározott jellegzetességeket mutató művészetét nevezzük így. Társ. alapját az újból erőre kapó feudalizmus adta, ideológiailag - főleg a katolikus országokban - az ellenreformációhoz kötődik. Ugyanakkor az Európában eléggé eltérő társ. viszonyok a barokk művészet sajátos helyi formáit alakították ki, és művészeti áganként is jelentősek az eltérések.


Képzőművészet. A kései reneszánsz művészeiből a manierizmusból kialakult új stílus monumentalitásra, pompára, mozgalmasságra, bonyolultságra törekszik. A barokk festészetben a hagyományos szimmetrikus szerkesztési módot kiszorítja az átlós szerkezeti felépítés, a művész fokozottan kihasználja a hideg és mefeg színek, a fény és árnyék, a térhatás festői lehetőségeit. Legszebb példái hazánkban Anton Franz Maulbertsch freskói a sümegi plébániatemplomban. A barokk festészet témaválasztásában is szélsőséges, a túlfűtött érzelmi hatás kedvéért gyakran jelenít meg borzalmat v. szentek vallásos révületét. A szobrászat alakjai szinte táncos mozgásúak, a ruhák redői bonyolult ritmusúak, a máskor sík felület is hullámzik. Az barokk iparművészetben elsősorban a templomok, kastélyok bútorzata követte az épület homlokzatán megjelenő stílusjegyeket. Leegyszerűsödve azonban eljutott a polgárság, sőt a parasztság otthonaiba is. Az utóbbinak kivételesen szép emléke a soproni parasztbarokk ikerház.


Irodalom. Rendkívül összetett jelenség: a pompa, a külső forma kultusza, a túlfeszített szóképek burjánzása mellett megtalálható a nyers naturalizmus, az irreális témák érzékletes kidolgozása - az újkor természettudományos világképének hatása -, ami rendkívüli belső feszültséget eredményez. Ez lehet a magyarázata, hogy az ellenreformációval szemben álló protestáns-puritán írók is hatása alatt állottak. Kedvelt műfajai: az eposz, a dráma, a pásztorjáték, a komédia stb. A barokk irodalom legjellegzetesebb alkotásai Itáliában és spanyol földön keletkeztek. Hazánkban a jezsuita szerzetesrend terjesztette a barokk szellemiséget. Első nagy alakja Pázmány Péter, aki a legszebb erdélyi magyar nyelven ír, prédikál, szerepe a magyar próza fejlődésében kimagasló. Zrínyi Miklós költészete a barokk formavilágot gazdag realrimussal párosítja.


Építészet. A barokk jellemzői itt főként a többszörösen megtört, elliptikus alaprajzok, hullámzó felületek, csavart oszlopok. Legjellegzetesebb épülettípusa a hatalmas termek sorából szervezett, pompás kertekbe ágyazott palota. Szép példája a drezdai Zwinger v. hazánkban a fertődi Esterházykastély. A barokk templomépítés kiindulópontja a római Gesu-templom, jelentős emléke Mo.-on az egri minoritatemplom. A barokk építészet késői változata a XVIII. sz. második felében kialakult rokokó építészet és a XVIII. sz. végének copf építészete, pl. az egri Lyceum


Zene. A barokk a művészeti ágazatok korszakolásából zenére is alkalmazott gyűjtőfogalom, amely az 1600-1750 közötti alkotásokat foglalja magába. Ezek az alkotások, hasonlóan más művészeti ágakhoz, részben a barokk új termékei, részben a barokk zenei gondolkodás- és előadásmód hordozói. A zenész és a társ. közötti viszony nem változik a barokk idején sem, de lényegesen megnő a zene iránti igény. Nemcsak a főurak, főpapok, hanem a városok is igényelték a jó muzsikát, vagyis a kornak sok és sokféle zenére volt igénye. A barokk a zenei formakincset a következó új műfajokkal gyarapította: opera, oratórium, kantáta, korál, prelúdium. fúga, invenció, szvit, concerto. ária. A zenei szerkesztésre jellemző, hogy a reneszánsz vokális polifóniája helyébe a hangszeres polifónia jut uralomra nemcsak a hangszereken, hanem az énekkarban is. Az opera énekes-zenés szerkesztésében pedig a homofónia és a monódia az uralkodó. Ezekben a dallam és a bel canto éneklési mód jut vezető szerephez. Kíséretet a basso continuo, azaz számozott basszus adja. A barokkban alakult ki az előadóművész funkciója: a szólista, az énekművész, a hangszer virtuóza és az állandósult hangszercsoportokból álló zenekar. A szólista és a zenekar párbeszédéből alakult ki a concerto, a versenymű, mint a kor legigényesebb zenei műfaja. A szóló és tutti váltakozása egyben új effektushoz is vezetett, a teraszos dinamikához. A barokk legkimagaslóbb zeneszerzői: Antonio Vivaldi, Johann Sebastian Bach, Georg Friedrich Händel stb. Mo.-n a provinciális barokkot egy műkedvelő főúr, Esterházy Pál nádor népies dallamú műveivel magas szinten képviselte.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is