barokk

Összesen 139453 kereshető címszó

Legyen Ön is szerkesztőnk!
:: Küldjön be címszót! ::

Magyar	Angol
barokk	baroque

Magyar	Német
barokk	barock
barokk	Barock (r)(s)

Címszavak véletlenül

Atbo, Fogyasztási adó, Chaptal, Sírliliom, Tabulatura, arkhón, egotizmus, Aussee, Gough, Czarnikau, Ratke, Jefremov, Badacsonyi bakművelésű tőke, Löbau, Akaroid - gyanta, Homo sum, humani nihil a me allenum puto, MAN, Átívelés, Hajóraj, Oostcamp, Galway - grófság, Noyades, Pluton, Dunfermline, Párisi sárga

A képzőművészet történetének korszakolásakor kialakított fogalom, a reneszánsz művészetet követő nagy európai korstílus neve. Általában a XVII. sz., valamint a XVIII. sz. első felének meghatározott jellegzetességeket mutató művészetét nevezzük így. Társ. alapját az újból erőre kapó feudalizmus adta, ideológiailag - főleg a katolikus országokban - az ellenreformációhoz kötődik. Ugyanakkor az Európában eléggé eltérő társ. viszonyok a barokk művészet sajátos helyi formáit alakították ki, és művészeti áganként is jelentősek az eltérések.

Képzőművészet. A kései reneszánsz művészeiből a manierizmusból kialakult új stílus monumentalitásra, pompára, mozgalmasságra, bonyolultságra törekszik. A barokk festészetben a hagyományos szimmetrikus szerkesztési módot kiszorítja az átlós szerkezeti felépítés, a művész fokozottan kihasználja a hideg és mefeg színek, a fény és árnyék, a térhatás festői lehetőségeit. Legszebb példái hazánkban Anton Franz Maulbertsch freskói a sümegi plébániatemplomban. A barokk festészet témaválasztásában is szélsőséges, a túlfűtött érzelmi hatás kedvéért gyakran jelenít meg borzalmat v. szentek vallásos révületét. A szobrászat alakjai szinte táncos mozgásúak, a ruhák redői bonyolult ritmusúak, a máskor sík felület is hullámzik. Az barokk iparművészetben elsősorban a templomok, kastélyok bútorzata követte az épület homlokzatán megjelenő stílusjegyeket. Leegyszerűsödve azonban eljutott a polgárság, sőt a parasztság otthonaiba is. Az utóbbinak kivételesen szép emléke a soproni parasztbarokk ikerház.

Irodalom. Rendkívül összetett jelenség: a pompa, a külső forma kultusza, a túlfeszített szóképek burjánzása mellett megtalálható a nyers naturalizmus, az irreális témák érzékletes kidolgozása - az újkor természettudományos világképének hatása -, ami rendkívüli belső feszültséget eredményez. Ez lehet a magyarázata, hogy az ellenreformációval szemben álló protestáns-puritán írók is hatása alatt állottak. Kedvelt műfajai: az eposz, a dráma, a pásztorjáték, a komédia stb. A barokk irodalom legjellegzetesebb alkotásai Itáliában és spanyol földön keletkeztek. Hazánkban a jezsuita szerzetesrend terjesztette a barokk szellemiséget. Első nagy alakja Pázmány Péter, aki a legszebb erdélyi magyar nyelven ír, prédikál, szerepe a magyar próza fejlődésében kimagasló. Zrínyi Miklós költészete a barokk formavilágot gazdag realrimussal párosítja.

Építészet. A barokk jellemzői itt főként a többszörösen megtört, elliptikus alaprajzok, hullámzó felületek, csavart oszlopok. Legjellegzetesebb épülettípusa a hatalmas termek sorából szervezett, pompás kertekbe ágyazott palota. Szép példája a drezdai Zwinger v. hazánkban a fertődi Esterházykastély. A barokk templomépítés kiindulópontja a római Gesu-templom, jelentős emléke Mo.-on az egri minoritatemplom. A barokk építészet késői változata a XVIII. sz. második felében kialakult rokokó építészet és a XVIII. sz. végének copf építészete, pl. az egri Lyceum

Zene. A barokk a művészeti ágazatok korszakolásából zenére is alkalmazott gyűjtőfogalom, amely az 1600-1750 közötti alkotásokat foglalja magába. Ezek az alkotások, hasonlóan más művészeti ágakhoz, részben a barokk új termékei, részben a barokk zenei gondolkodás- és előadásmód hordozói. A zenész és a társ. közötti viszony nem változik a barokk idején sem, de lényegesen megnő a zene iránti igény. Nemcsak a főurak, főpapok, hanem a városok is igényelték a jó muzsikát, vagyis a kornak sok és sokféle zenére volt igénye. A barokk a zenei formakincset a következó új műfajokkal gyarapította: opera, oratórium, kantáta, korál, prelúdium. fúga, invenció, szvit, concerto. ária. A zenei szerkesztésre jellemző, hogy a reneszánsz vokális polifóniája helyébe a hangszeres polifónia jut uralomra nemcsak a hangszereken, hanem az énekkarban is. Az opera énekes-zenés szerkesztésében pedig a homofónia és a monódia az uralkodó. Ezekben a dallam és a bel canto éneklési mód jut vezető szerephez. Kíséretet a basso continuo, azaz számozott basszus adja. A barokkban alakult ki az előadóművész funkciója: a szólista, az énekművész, a hangszer virtuóza és az állandósult hangszercsoportokból álló zenekar. A szólista és a zenekar párbeszédéből alakult ki a concerto, a versenymű, mint a kor legigényesebb zenei műfaja. A szóló és tutti váltakozása egyben új effektushoz is vezetett, a teraszos dinamikához. A barokk legkimagaslóbb zeneszerzői: Antonio Vivaldi, Johann Sebastian Bach, Georg Friedrich Händel stb. Mo.-n a provinciális barokkot egy műkedvelő főúr, Esterházy Pál nádor népies dallamú műveivel magas szinten képviselte.

Kapcsolódás:

Forrás: Lapoda Multimédia