Cézár, biboros, történetiró, szül. Sorában, Campaniában,
1538 okt. 30., megh. 1607 jun. 30. Jámbor anyja már születése előtt a szent
szűznek ajánlotta s ez ajánlást B. maga, mihelyt esze használatát elérte
megerősítette. Tanulmányait Veroliban, Nápolyban és Rómában végezte. Nerii
Fülöppel megismerkedvén, belépett az ettől alapított oratorianus testvérületbe.
1563. pappá szenteltek, 1564-1577. a Keresztelő szt. Jánosról nevezett 1593-ig
pedig a vallicellai (Rómában) templomnál lelkipásztorkodott rendkivüli
buzgósággal és csodás sikerrel. 1593. Nerii szt. Fülöp elhunyta után az
oratorianusok testvérületének főnökévé, 1595. VIII. Kelemen pápa gyóntatójává,
ugyanez évben apostoli főjegyzővé (protonotarius apostolicus), 1596. pedig
biborossá lőn. XI. Leó pápa halála után a pápaságra 31 szavazatot kapott, de
nagy örömére Spanyolország De Monarchia Sicilijel c. műve miatt kiadási joggal
élt vele szemben. A szentség hirében hunyt el. Tevékeny és sokoldalu
hivataloskodása mellett nagyszerü irodalmi működést fejtett ki, mint azt
következő müvei mutatják: Martyrologium Romanum restitutum, Gregorii XIII.
iussu editum, cum notis Caes. Baronii, Romae 1586, Venet. 1587; Annales
ecclesiastici a Christo nato ad annum, 1198, 12 köt. E nagy müvét Nerii szt.
Fülöp fölszólítására irta a magdeburgi centuriatorok ellen, a katolikus egyház
védelmére. A mű megirására B. ajánlatára Onuphrius Panoini lett először
felszólítva, de ez nem fogadta el a nagy munkát; B. elfogadta, hogy a
lutheránus Flaccus Mátyás vezérlete alatt működő magdeburgi centuriátorok,
frivol történetgyártók valótlan állításait megcáfolja. Találkoztak, kik B.
müvéről sok fogyatékosságot állítottak, de Pagius Antal, szt. Ferenc-rendi
tudós, ki B. müvének kijavítására vállalkozott, magasztalja a müvet s hibáit
olyanoknak mondja, melyek ily óriási munkában ki sem kerülhetők. B. müvének
három folytatója akadt: a) Raynald Oderik, Laderchi Jakab és Theiner Ágoston,
mind a három az oratorianusok testvérületéből, egy müvet hoztak létre; b)
Bzovius, Domokos-rendi; c) Spondanus Henrik. Egyikök sem érte el mesterök
tökéletességét. Ezek alkotásain kivül B. műve latin és arab kivonatokban,
valamint francia, lengyel és olasz fordításokban is megjelent. Híres műve
B.-nak a Tractatus de monarchia Sicula is, melyben kimutatja, hogy II. Orbán
irata, melynek alapján a spanyol királyok Szicilia egyházi törvénykezésében
illetékességet követeltek, nem hiteles. Paraenesis ad respublicam Venetam,
Romae 1606; Votum contra remp. Venet; Relatio de legatione Ecclesiae Alex. ad
apost. sedem, Coloniae 1598; De Ruthenorum origine et conversione, Coloniae
1598; Vita s. Gregorii Nazianzeni; Epistolae et opuscula, Romae, 1759-1770, 3
köt. B. legjobb életrajzát irta Barnabeus Jeromos oratorianus: Vita Baronii,
Romae, 1651, bővítve kiadta Fritz György, 1718.
Forrás: Pallas Nagylexikon