Barrias

l. Félix József; francia festő, szül. Párisban 1822 szept. 13. 1836. Cogniet Leon tanítványa volt, majd Rómába ment. Itt sajátította el azt a nagy stilust, mely antikizáló műveit jellemzi. Első műve: Cincinnatus fogadja a római követeket, 1844-ből való. Többi jelentékeny munkája: Római fonóleány, Sappho (1847), Tiberius számüzöttjei (1851, a luxemburgi muzeumban), Dante Alighieri (1853, a tarbesi muzeumban), Michel Angelo a sixtusi kápolnában, A francia hadsereg partraszállása Krimiában (versaillesi muzeum), Sokrates halála. Monumentális képei vannak az amiensi muzeumban, a St. Eustache-templomban és a párisi uj operában.

2. B. Lajos Ernő, francia szobrász, szül. Párisban, 1841 ápr. 3., Cavelier, Jouffroy és Cogniet tanítványa. 1865. ösztöndijjal Rómába ment s 1870. lépett föl a Megarai fonóleány c. bájos szoborművel, amely jutalmat nyert és a luxemburgi muzeumba került. De erőtljes és mély tehetsége csak 1871. nyilatkozott meg a haldokló atyjáért boszut esküvő Spartakus csoportjában (a Tuileriák kertjében). 1872. szerencsés kisérletet tett ismét korábbi genrejében és megalkotta a Fortuna és Ámor c. bronz-csoportot. 1873. allegorikus siremléket készített Lima délamerikai város megbizásából. 1878. az első temetés (Ádám és Éva Ábel holttetemével) c. mély érzéstől áthatott, megragadó szoborcsoportjával elnyerte a Salon diszérmét. 1881. elkészítette Palissy szobrát, 1882. a kis Mozart bájos és jellemző állószobrát.

Forrás: Pallas Nagylexikon