Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
bársony velour
bársony velours
bársony velvet
bársony pár... polishing p...
bársony pár... velvet pad
bársonyos silky
bársonyos smooth
bársonyos soft
bársonyos terry
bársonyos b... terry
bársonyos s... nap
bársonyossá... to nap
bársonyossá... silkiness
bárszék bar stool
bárszék barstool
bárszekrény... cocktail ca...

Magyar Magyar Német Német
bársony Samt (r)
bársonyból ... samten
bársonyos samtig

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bars

Vármegye.

Földrajz

Magyarország dunáninneni részének egyik megyéje, mely a Garam két partján terül el; Ny-on és É-on Nyitra-, K-en Zólyom- és Hont-, D-en Komárom és Esztergom vmegye határolja. Kiterjedése 2673,45 km2. Legnagyobb részt hegyes megye; orografiájának vázát a rajta végig folyó Garam és Nyitra folyók adják; a két folyó közt emelkedő, B. túlnyomó részét elfoglaló hegységeket a Kárpátok Nagy-Fátra láncolatához számítjuk; ezek: a Körmöcbányai hegycsoport, a Ptácsnik hegység az Újbányai hegység és a Tribecs csoportja. A körmöcbányai, nemes ércekben és egyéb ásványokban gazdag trachithegységnek csak nyugati lejtői érnek B. legészakibb részébe, főbb csúcsai a határon emelkedő Sucha hora (1227 m.), Goldbrunn (1266 m.) és Laurin (1026 m.). E csoportot az újlehota-handlovai nyereg választja el az 1346 m.-ig emelkedő Ptácsnik-hegységtől, melynek meredek lejtői a Nyitra és Garam völgyeibe ereszkednek alá, míg délen a hegység a nagymezői hágó által a Zsitva és Garam közt elterülő jóval alacsonyabb (Nagy-Inovec 901 m.), szintén trachitból álló Újbányai hegycsoporttal függ össze. Ehhez Aranyos-Marót és Szt.-Benedek vidékétől kezdve D. felé csak alacsony (250-349 m.) dombvidék csatlakozik, mely túlnyomóan földművelés alá van vetve, míg a többi hegységeket nagyobbára sűrű erdők borítják, a magasabbakon hegyi legelők és rétek is előfordulnak. A Garam mély, de keskeny völgét (magassága Garam Szt.-Keresztnél 266, Szt-Benedeknél 192, Csattánál csak 123 méter) K-en a Magyar Érchegység Ny-i ereszkedője (Nagy - Zsjár 856 m., Brezil 736 méter) szegélyzi, melynek végső nyúlványai Léva táján vesznek el a Garam völgyén odáig széles (10 km.) sávban felnyúló rónán. Az Újbányai hegység déli dombsoraitol Ny-ra s a Garam-völggyel párhuzamosan húzódó, jelentékeny mellékvölgyeivel a környező dombvidékbe messzire benyomuló Zsitva-lapályt É-on szintén a Nagy-Fátrához tartozó, ennek újbányai csoportjától éppen a Zsitva és Hluboka által elválasztott Tribecs csoportja (829 m.). rekeszti be, melynek gerince Nyitramegye határát jelöli, a nagymezői hágó pedig a Ptácsnikkal fűzi össze. B. folyóhálózata a hegyek konfigurációjával szorosan összefügg.

A megyén végigfolyó, tutajozásra is alkalmas Garam s a vele egyközü Zsitva oly közel (10-20 km.) folynak egymáshoz, hogy jelentősebb mellékvizük e vidéken nincsen; a Garam csakis balfelől, az Érchegység hatalmas tömegéből nyeri a Szekincét s a vele egyesülő Perec patakot, míg jobboldali mellékvizei (Körmöcbányai patak, Lutilla) bővízüek ugyan, de rövidek; viszont a Zsitva csak a Tribecs (azaz jobb) felől veszi fel a jelentékenyebb Dervencét, Sztrányát és Hlubokát. - B. éghajlata déli részében meleg, É felé fokozatosan hidegebbé válik; évi közepes hőmérséklete Léván még 9,5, Körmöcbányán már csak 7,5° C.; a julius hőfoka amott 20,6, itt 18,0, a januáré -2,3 és -4,0° C.; jellemző, hogy az abszolut szélsőségek Körmöcbányán 33,9 és -19,0, a jóval délebbre s alacsonyabban fekvő Léván ellenben 36,2 és -25,6° C.; az abszolut ingadozás amott 52,9. itt 61,8° C., a megye hegyes É-i részében tehát az égalj e szerint jóval kevésbbé szélsőséges, mint a rónán. A csapadék mennyisége is É. felé nő; Léva vidékén az évi csapadék mennyisége csak 569 mm., Zsarnócán már 599, a megye határához közel (de már kívüle) fekvő Selmecbányán 879, sőt Körmöcbányán 942 mm.

Története.

A honfoglalás idejében Árpad fejedelem Huba fővezért, Zuardot és Kadusát kiküldé Nógrád és Nyitra vidékeinek elfoglalására, kik az Ipolyt átlépvén, a Garam és Zsitva partjáig jutottak. Itt azonban a morvai szlávok erősen ellenállván, Árpád Bors vezérlete alatt számos hadtestet küldött segítségükre. Téves azonban az a felfogás, hogy a Garamvölgy biztosítására, melynek felső részét akkor még sűrü erdő, az u. n. zólyomi erdő bontotta, Bors vezér a folyó partján emelkedett helyen várat épített, mely utána Borsnak vagy Barsnak neveztetett s a később itt rendezett vármegye főhelyévé lett. Bors vezér vára ugyanis az újabb kutatások szerint Zólyom vmegyében feküdt, Bars ellenben a későbbi Bors nemzetségből származhatott, mely a megye területén sokszor szerepelt. B jelentőségét továbbra is megtartotta; Szent István idejében innenn indult ki a keresztény sereg Koppány somogyi vezér ellen s a zólyomi vár felépítése és Zólyommegye népesítése Bars vidékéből történt. B. tehát a hazai megyék egyik legrégibbje s a keresztény vallás egyik fészke volt, miről az is tanuskodik, hogy I. Géza király 1075-ben Szt.-Benedeken apátságot alapított. Hegyes fekvésénél fogva azonban B. az országos eseményekben egészen a török időkig csak kevés részt vett. B. megyében a megyei szervezet már a XI. században teljesen ki volt fejtve, a városi élet pedig úgy a magyar, mint a német lakosok közt már régen virágzott. A magyar lakosságu Bars már a XIII. században említtetik mint privilegiumokkal biró város; a németek által lakott Körmöcbánya ugyanakkor, és Ujbánya a XIV. században jelentékeny bányaváros volt. Az Anjou királyok idejében Léva is nevezetes lett, mint főhelye a lévai Cseh család birtokának, mely ezen megyének akkor leghatalmasabb családja volt. B. belső nyugalma először Albert király halála után zavartatott (1440), midőn Erzsébet királyné Giskra János vezérlete alatt huszita csapatokat hivott az országba, kihez a bányavárosok szítottak, mig lévai Cseh Péter s általában a megyei nemesség I. Ulászlót ismerte el törvényes királynak s később Hunyady János részén vala. Az innen eredt egyenetlenségek csak Mátyás király alatt szüntek meg. A török uralom alatt B. sokat szenvedett; ehhez járult, hogy Lévai Cseh Gábor ha!ála után (1542), özvegyét Thurzó Annát Balassa Menyhért vette el, aki egyszersmind Lévát is birtokába véve, hatalmaskodásai folytán okozta, hogy ámbár 1544-ben Lévát a törökök ellen fenntartotta, 1548-ban Salm tábornok ellene fegyveres erővel kiküldetett és Lévát ostrommal bevette. Bár Balassa utóbb I. Ferdinánd pártjára tért át, mégis Cseh János halála után (1553) Léva a koronára szállott vissza s Miksa király utóbb Dobó Istvánnak, az egri hősnek, adományozta. B. ez időben túlnyomó részben a protestantizmus híve volt s ezért Bocskay István 1605-ben itt semmi ellenállást nem talált, Dobó is megnyitá előtte Léva kapuit. Bethlen Gábor később (1619-24) hasonló szerencsét tapasztalt itt. Később B. a törökök részéről szenvedett sokat; 1664-ben Zsarnóca és Léva mellett. Gróf de Souches megverte a törököket, akik azonban visszavonultukban Ujbányát feldúlván, ennek német lakói kivesztek s helyükbe tótok telepedtek le, emellett a német és magyar lakosság, nagy mértékben eltótosodott. A törökök visszavonulása után Tököly Imre 1678. elfoglalta ugyan B.-t, de azóta a megye a történelemben nagyobb szerepet nem vitt. Századunk huszas éveiben B. országszerte elismert vezérszerepet viselt a nemzeti haladás szempontjából. Az 1877. évi III. t. c. Körmöcbánya sz. k. várost B.-be kebelezte. V. ö. (Hg. Odescalhi Arthur): Emlékek B. múltjából, Budapest, 1893.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is