Barsi
József; bölcselettudor, a magyar tud. Akadémia levelező
tagja, szül. János-Gyarmaton 1810-ben, meghalt 1893. február 18. Atyja Neumann
sziléziai származásu iskolamester volt. Tanulmányait a körmöcbányai
gimnáziumban, a nyitrai és pesti papnöveldében végezte. 1832-ben tudor lett.
1833-ban pedig pappá szentelték. Csak 1845-ben tanult meg magyarul beszélni.
1836-ban a besztercebányai püspök helyettes titkára, 1837-ben Milánóban tábori
pap, 1842. plébános Koóson (Nyitra), 1846. Bicskén (Fehérvm). 1849. a Kossuth
Hirlap-ban megjelent költeményeiért Haynau halálra itélte, de a hadbiró
vonakodására büntetését 20 évi várfogságra változtatták; amely fogságban egész
szokatlanul B.-nak saját költségén kellett magát fentartania. (Érdemes Haynau
azt a indokolását, hogy B., «ha agyonlőtték volna, nem terhelné az államot, ez
pedig nem tartozik őt 20 esztendeig ingyen tartani», az utókor számára
megörökíteni.) 1856. az olmüci várból hazajött és nevelőnek állt be. Az 1859/60
években szorgalmas munkatársa volt a Szegedi Hiradónak, az alvidék akkoriban
megindult egyetlen magyar lapjának. 1861-ben Budapesten reáliskolai tanárnak
választották meg, de a helytartó-tanács a választást megsemmisítette. 1862-ben
áttért a református vallásra, 1867-88-ig az országos statisztikai hivatal tagja
volt. 1891-ben szemevilágát elvesztvén, kénytelen volt irodalmi munkásságával
felhagyni. Munkái részben szépirodalmiak, részben gazdasági és később
statisztikai tartalmuak. Tíz éven át ő szerkesztette Magyarország közoktatási
statisztikáját. Van tőle számos fordítás is.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|