Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Bartha... ----

Magyar Magyar Német Német
Bartha... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bartha

1. Béla, kat. egyházpolitikai iró, megh. 1892. A pozsonyi jogakadémiának volt tanára, majd kir. táblai biró és tanácselnök. Az 1870-71. kat. kongresszuson részt vett és azóta, különösen egy 1890-ben megjelent röpiratában szólalt fel a kat. autonomia szervezése mellett. Legnevezetesebb munkája az elkeresztelési rendeletet tárgyaló irata, melynek nagy volt a hatása az az ellen keletkező egyházi mozgalom írányítására.

2. B. Boldizsár, krónikairó, szül. Szoboszlón. 1686. és 1689. debreceni főbiró volt. Munkája: Rövid Chronica avagy oly beszélgetés, mely az közelb elmult száz esztendők alatt Debrecenben esett emlékezetesebb dolgokrúl iratott és szedegettetett össze. Debrecen 1666. Lenyomatva ujra a jelen század első felében a debreceni naptárakban. A nemz. muzeumban megvan a krónikának két XVIII. századbeli másolata. Toldy említi, hogy 1819. Bécsben is kinyomtatták. A krónika számos fontos okiratot használt fel Debrecen 1564-1664. történetéből.

3. B. Gábor, egyetemi magántanár, született Técsőn. (Máramarosmegye.) Miután orvosi tanulmányait Budapesten elvégezte, 1880. doktorrá avatták. 1880-tól 1882-ig a Rókuskórház sebészi osztályán gyakornok, később midőn az osztály klinikává alakult, műtőnövendék, II-ik, majd I-ső tanársegéd lett s ebben az állásban működött 1891. év végéig Lumniczer tanár oldala mellett. 1890. magántanári képesítést nyert; 1892 ápr. óta a Szt. Rókus-kórház II. sebészeti osztályának helyettes főorvosa. Tanulmányai és kazuisztikus közleményei a magyar szaklapokban jelentek meg.

4. B. János, szül. 1798., megh. 1852. Mint szinész szegény cigánycsalád sarját elhanyagolt állapotban sodorta a végzet egy szintársulat szabóműhelyébe, honnan nemsokára a szinpadra került. Mint 20 éves ifju már népszerűvé vált s elannyira gyorsan fejlődött, hogy 1833-ban már a kitünő művészekből álló budai szinésztársaságnak vezértagja lett, mely szintársulatból a nemzeti szinház első személyzete alakult. Rendkivül sokoldalu szinész volt. Egyaránt hasznavehető volt s jól betölté helyét ugy a komikai mint drámai szerepkörökben. Legnagyobb volt azonban a tragikai szerepkörben.

5. B. Miklós, országgyülési képviselő, született Rugonfalván, Udvarhelymegyében, 1848 nov. 14. Jogot tanult a budapesti egyetemen s 1872. Udvarhelymegye első aljegyzője lett, de már a következő évben a megye egyik kerülete beválasztotta az országgyülésre, hol a régi balközép párthoz csatlakozott. 1875-80. nem volt tagja a parlamentnek. 1880. megalapította Kolozsvárott a függetlenségi párt erdélyrészi közlönyét az Ellenzék-et s ugyanazon év őszén egy hirlapi cikke miatt két katonatiszt saját szobájában megtámadta és összevagdalta. Ez esemény népszerüségét annyira növelte, hogy a következő általános képviselőválasztásnál 1881. mint Kolozsvár I. kerületének képviselője jutott az országgyülésbe. Azóta állandó tagja a képviselőháznak s jelenleg a 48-as (Ugron-) párt hive. Ő indította meg hirlapi cikkeivel azt a mozgalmat, mely az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület megalapítására vezetett. Ujabban mint a Magyar Hirlap munkatársa számos cikket irt a közigazgatás államosítása ellen.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is