Barthélemy Saint-Hilaire
(ejtsd: -szént-ilér) Gyula, francia tudós és államférfiu,
szül. Párisban 1819. Tanulmányait bevégezvén, pénzügyminiszteri tisztviselő
lett, de hirlapírással is foglalkozott. 1827-30. a Globe és a National
munkatársa volt. Mint hirlapíró a Thiers, Mignet, Rémusat és mások által az
1830-iki kir. «rendeletek» ellen kiadott tiltakozást szintén aláírta. 1833
végén lemondott a politikai irói pályáról és a tudományos irodalomnak szentelte
idejét. Aristoteles műveinek fordítása révén a College de France-on a görög és
római bölcsészet tanára lett, 1839. pedig az erkölcsi és politikai tudományok
akadémiája választotta tanárának. Az 1840-iki miniszteriumban négy hónapon át a
közoktatásügy államtitkára volt. 1848. a Seine el Oise-departement az
alkotmányozó és törvényhozó nemzetgyülés tagjának választotta, hol a
mérsékeltek pártjához csatlakozott. Az 1851. államcsiny után a Mazasba zárták,
1852. pedig megfosztották tanszékétől, mert III. Napoleonnak nem akarta letenni
a hűségesküt. 1855-58. Lessepssel a szuezi csatorna megteremtése érdekében
buzgólkodott. 1867. a sorbonnei könyvtár őre lett. 1871.-73. pedig hivatalfőnök
és Thiers köztársasági elnök vezértitkára volt. Mint a versaillesi nemzetgyülés
tagja a balközéphez tartozott. 1876. a szenátus örökös tagjának választották.
1880 szept. 30-tól átvette a Ferry-minisztériumban a külügyi tárcát, melytől
azonban már a következő év novemberében megvált. Mint tudós nagy érdemeket
szerzett a görög és az ind bölcsészet s a szanszkrit nyelvtudomány terén. Főbb
művei: Aristoteles eml. fordítása; De la logique d"Aristote (1839, 2 k.); De
l"école d"Alexandrie (1845); Sur les Védas (1854); Du Bouddhisme (1855), Le
Bouddha el sa religion (3 kiad. 1866); Mahomet et le Coran (1865); Philosophie
des deux Ampere (2. kiad. 1869); A la démocratie française (1874); De la métaphysique
sa nature et ses droits (1879). Magyar fordításban: A filozofia viszonya a
természettudományokhoz és a valláshoz. Fordította Péterfi Jenő (Budapest 1890.
Akadémia). Azonfelül sok értekezést írt még a Journal des savants-ba. (Grande
Encyclopédie V. 528.)
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|