Bartholini
v. Tidemann-féle mirigyek. B.-nek nevezik az
orvostudományban azokat a mirigyeket, melyek a nő testében a hüvely bemenete
mellett feküsznek, a nyálkahártya és a szeméremfüző izom között. Ezeket máskép
Cowper-féle mirigyeknek is szokták nevezni (úgy mint a férfinál a megfelelő
mirigyeket), de hibásan, mert ezeket a nőben Bartholini fedezte fel. A B.
laposdad, bab- vagy mandola-alaku képződmények, melyek a fürtös v. bogyós
mirigyek osztályába tartoznak; 14-16 mm. hosszúak, 9-11 mm. szélesek, 5-7 mm.
vastagok. Kivezető csövük mindegyik oldalon a hüvelybemenet oldalának közepén
nyilik a hüvelytornácba s körülbelül 15-20 mm. hosszu, 1-3 mm. vastag. E
mirigyek váladéka a közösülés alkalmával az ondóval vegyül s azt higítja;
egyébkor a vizellet csípősségét gyengíti.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|