Bartholinus

Erasmus, dán orvostudor, szül. Roeskildeben 1625. aug. 13., meghalt Kopenhágábán 1698. november 4. Atyja tanár volt Kopenhágában, azután pedig kanonikus Roeskildeben. Miután tanulmányait elvégezte és az orvostudori cimet megszerezte, utazásokat tett Angliában, Hollandiában, Franciaországban és Olaszországban. Utazásairól visszatérvén, a fizika, és egy évvel később, az egészségtan tanára a kopenhágai egyetemen, később pedig a legfelsőbb törvényszék ülnöke és jogügyi tanácsos lett. A Dánia és Island között való közlekedés alkalmával több nagy darab islandi kettőző pát, mely Islandon a Roesford hegyen nagy mennyiségben fordul elő, jutott birtokába, melyeken több kitűnő megfigyelést tett. Megmérte romboéder alaku kristályánák szögeit és különösen sok figyelmet fordított a kettős fénytörésre. Erre nézve azt találta, hogy a két megtört sugár közül az egyik a rendes törési törvényt követi, mig a másik, melyet ő mozgékonynak nevez, attól eltér. A közönséges sugár törési arányát olyannak találta, mint 5: 3. Azt is észrevette, hogy a másik sugár némely irányban nem törik meg. A sarkítás tüneményét nem vette észre. Azt gondolta, hogy a kettős fénytörés a molekulákból és a molekulák között levő ama közökből ered, melyeken a fénysugár átmegy. Emez észleleteit leirta: Experimenta Crystalli Islandici Disdiaclastici, quibus mira et insolita refractio detegitur, Havniae 1669. c. munkájában. Többi munkája: Analytica ratio inveniendi omnia problemata proportionalium. Havniae. 1657. Specimen recognitionis nuper editarum Observationum Tychonis Brahe. Ib. 1668. stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon