Bartók

1. Gábor, szatmári ref. gimnáziumi igazgató, szül. Encsencsen 1813 ápr. 14. Iskoláit Sárospatakon végezte, honnan M.-Szigetre vitték elemi iskolai tanítónak, 1841. ugyanott ref. főgimnáziumi tanár lett. 1856. Szatmárra hivták a ref. algimnázium igazgatására. Itt működött 1867. történt nyugalmazásáig. Mint igazgató-tanár a vezetése alatt álló iskola fejlesztése körül sok érdemet szerzett magának. Munkái: Szatmár-Németi polgári és egyházi története, Szatmártt 1861. Életeszélytan, Pest 1855.

2. B. György, bölcsészettudor, ev. ref. lelkész, szül. Málnáson, Háromszékmegyében 1845. Tanulmányait Enyeden végezte. Egy évig tanító volt, azután 1872. külfoldre ment s 1874. a tübingai egyetemen bölcsészettudori címet nyert. Ugyanaz év őszén hazajövén, az erdélyi püspök titkára lett; a kolozsvári egyetemen pedig a bölcsészetből magántanári képesítést szerzett. 1876. Nagyenyedre lelkésznek választották meg s itt 1889. egyuttal mint helyettes tanár a teologiai akadémián is működött. 1892. Szászvárosra ment az odavaló egyház második lelkészéül. Kisebb tanulmányai és cikkei az Egyházi Reformban, az Erdélyi Prot. Közlönyben és a Prot. Egyh. és Isk Lapban jelentek meg. Munkái: Bodola Sámuel élete (a Nagy papok életrajzában), Budapest 1877. Az erkölcsi élet legfőbb kérdései (a Tájékozás az ujabb teologia körében c. könyvben) Budapest 1880. Kéziratban: Lessings philosophische und religiöse Grundanschauung. Szerkesztette az Egyházi és Iskolai Szemlét (1876-1883). Sajtó alá rendezte Mihályi Károly prédikációinak II. kötetét.

3. B. István, fölszentelt tinnini püspök, debrődi, abauj-megyei származásu, megh. Nagyszombatban 1666 márc. 19. Olmützben a jezsuitáknál végezte tanulmányait és ott nyert 1637 aug. 11. magisteri fokot; alig volt egy évig pozsonyi kanonok, midőn 1647. esztergomi kanonok, azután pécsváradi apát (1657), skopiai v. püspök, 1663 jul. 19. nagyprépost és tinnini fölszentelt püspök lett. Beniczky Péter verseit kiadta Nagyszombatban 1664., s előszót irt hozzájuk. E kiadás ugyan ismeretlen, de a kolozsvári 1670. kiadás B. esztergomi vikáriusnak Nagyszombatban 1664-ben kelt előbeszédével jelent meg. V. ö. Szinnyey, Magyar Irók.

4. B. Lajos, költő, született Erdődön, Szatmár várm., 1851 máj. 24. Atyja B. Antal ügyvéd volt. Gimnáziumi tanulmányait Nagy-Bányán, Szatmártt és Mármaros-Szigeten végezte, 1868-tól a pesti egyetemen jogot hallgatott. A lapokban elszórtan megjelent költeményeivel és az Üstökösbe irt humorisztikus verseivel és dolgozataival figyelmet keltvén, 1869. Jókai az Üstökös belső munkatársává fogadta, majd a lap önálló vezetését is rábizta. B. emellett két évig 1874. és 1875. a Tóth Kálmán Bolond Miskáját is szerkesztette. 1875. végén a Bolond Istók szerkesztését vette át s folytatta 1876 közepéig. Igy az élclap-irodalom mellett fejlődött B. irói tehetsége; mint politikai szatirikus a Tisza-párt érdekében működött, kiméletlenül ostorozva a Deák-pártot. A fuzió után a szélső baloldalra ment át s megalapítva 1878 elejével a jelenlegi Bolond Istókot, melyet mai napig is szerkeszt, támadásaival egykori pártfelei ellen fordult. Az élclapirással kapcsolatban több humorisztikus naptárt is szerkesztett: Don Pedrő naptár 1875-re, Bolond Istók naptára 1880-re, Mamelukok naptára 1890-re. Verseinek első és második gyüjteménye: Őrtüzek, Budapest 1877 és Rúgott csillagok, u. o. 1879 (Don Pedrő álnévvel), még politikai költészet művelőjének mutatják, a Kakas Márton modorára vall. Későbbi verseivel a költészet komolyabb nemeihez fordult s nemcsak mint szatirai, hanem mint lirai és drámai költő is folytatta pályáját. A legszebb c. 3 felvonásos vígjátékkal lépett a színműirás terére (először adták a nemzeti színházban 1879 dec. 21., megjelent 1880.); ezt követték általán sokkal több költői és színi sikerrel: Kendi Margit, történeti dráma 5 felvonásban (1884) és Thurán Anna, történeti dráma 4 felvonásban, mely az akadémia pályázatán a Péczely-díjat nyerte s a nemzeti színházban 1887. került színre; megjelent 1888.; A méhek, vigjáték 3 felvonásban, először előadták 1889 nov., megjelent 1890. és Erzsébet királyné, történeti dráma 4 felvonásban, előadták és megjelent 1892. Irt egy bohózatot is: Haluska Benedek, 3 felvonásban (megjelent 1889), melyet a népszínházban adnak elő és egy operaszöveget: Az Abenszeradzs, Chateaubriand után. Lirai darabjait Költemények (1881), Ujabb költemények (1883), Kárpáti emlékek (1885, németre fordította Silberstein Adolf, 1886) és Erdőzúgás (1889) c. alatt, az elbeszélő költeményeket pedig Téli regék c. alatt adta ki. Komoly költeményei részint szerelmiek, részint hazafiasak, részint reflexióval vegyülve a természetet festik. Lirai leirásainak legkedveltebb tárgya a felföld, zugó erdőivel, vadregényes bérceivel, s ebben mintegy Petőfi ellentétéül mutatja magát, aki az Alföld költője volt. B. tagja a Kisfaludy- és Petőfi-társaságnak, egyszersmind drámabiráló a nemzeti színháznál. Ujabb időben országos képviselő is. (Műveire vonatkozó birálatok jelentek meg a Budapesti Szemle 15., 28., 35. kötetében és a napilapoknak művei megjelenésével v. előadásával egykoru számaiban.)

Forrás: Pallas Nagylexikon