Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Bartolommeo... ----

Magyar Magyar Német Német
Bartolommeo... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bartolommeo

fra, della Porta, olasz festő, szül. Firenzében 1475., megh. 1517 okt. 6. Apja fuvaros volt és a város kapuja mellett lakott, innen ered neve: «della Porta». Mestere Roselli Cosimo volt, kinek műhelyében társával, Albertinelli Mariottóval benső barátságot kötött. A 90-es években lelkesült hive lett Savonarolának, a forradalmár dömés szerzetesnek, kinek a máglyán szenvedett halála után (1498) fogadalmához híven 1500-ban domonkosrendi szerzetes lett. Mint ilyennek, a firenzei szt. Márk kolostorban volt műhelye, melyben 1509-től 1512-ig Albertinelli Mariotto is dolgozott. Ezentúl csak rövid időre hagyta el B. a kolostort; 1508-ban Velencében volt, majd Rómába utazott, az 1514., 1515. és 1517. év nyári hónapjait egészsége helyreállítása céljából Pian di Mugnonéban töltötte. Borellin kivül Perugino és Lionardo voltak rá nagy hatással, fejlődésében legnagyobb része azonban önmagának volt, amit természetes komolyságának s a valóság és szép iránt való kiváló érzékének köszönhetett. Savonarola arcképén kivül, melyet jelenleg a firenzei szt. Márk kolostorban őriznek, B. arcképet alig festett. A történelem, a mitosz, az allegoria is távol voltak tőle, angyalokon kivül ruhátlan alakokat nem festett, valamint a legendából vett nagyobb sorozatokat sem. Nem volt drámai tehetsége. Csak nyugodt szentképeket festett, de e nemben a legkiválóbbat hozta létre. A XIV. századnak gyakran száraz realizmusát tiszta, a természet tanulmányozásából kiinduló, azért éppen nem modoros idealizmussá változtatta át. A régi firenzei festők tempera festékeit a melegebb fényű olajfestéssel. váltotta fel, szülőhelyének tulajdonképen ő az első színezője. Színezete komoly, mély, összhangzatos. Saját vallásos, hivő lelke édeskésség és érzékenykedés nélkül, férfiasan és meggyőzően tükröződik vissza műveiben. Mint az emberi testet, úgy a ruházatot is behatóan tanulmányozta; a mintabábu föltalálójának őt tartják, és csakugyan, senki sem multa fölül a ruházat egyszerü, nemes, szép elrendezésében. De a szépségre való minden törekvése mellett formáiban még is van bizonyos régies erő és szigoruság. Első nevezetes művét, az utolsó itéletet ábrázoló freskót a firenzei Santa-Maria Nuova udvarában festette. E festménynek különösen felső része korszakalkotó: a középen Krisztus trónol, jobbjánál Mária, jobbra és balra a tizenkét apostol, csupa életteljes, hatalmas alak. 1508-ból való a luccai dómban levő Madonna szt. István és keresztelő szt. János közt, a mester legszebb képeinek egyike, úgyszintén az Albertinellivei való egyűttműködése korából származó nagyszerü Szt. Katalin eljegyzése (1511) a Louvreban, mely az alakok élénkségével s a misztikus szellemi hangulat egységével tünik ki. Az 1514-ben festett szt. Márkon nagyon észrevehető Michel Angelo hatása, különben B. teljesen megőrizte egyéniségét és élete végén festette legremekebb műveit. 1515-ből való a Madonna della Misericordia a luccai képtárban, az Angyali üdvözlet a párisi Louvreban és egy Szent család a pétervári Eremitageban, 1516-ból való többek közt a nagyszerü Krisztus föltámadása a firenzei palazzo Pittiben, itt van legutolsó és legtökéletesb műveinek egyike is, mely Krisztus siratását ábrázolja. A legdrámaibb mozzanat ez, melyet B. valaha választott: Krisztus holtteste a három sirató asszonnyal. E műveit klasszikus nyugodtsággal, a rajznak tökéletes szépségével és a legmélyebb érzéssel festette meg. V. ö. Gustave Gruyer: Fra Bartolommeo della Porta et Mariotto Albertinelli.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is