Barye
(ejtsd: bari) Lajos Antal, francia szobrász, szül. Párisban
1795 szept. 24., megh. u. o. 1875 jun. 27. Előbb véséssel és mintázással
foglalkozott. Később különösen kitünt az állatmintázásban. 1818. dijat nyert az
École des beauxarts-ban az oroszlántól széttépett Milo reliefjeért. Majd
Fauconnier ötvösnek és aranyművesnek dolgozott, ki Barye pompás műveit a
sajátjainak adta ki. A kigyót széttépő bronz-oroszlánjáért (a Tuileriák
kertjében) a becsületrend keresztjét kapta. Kevéssel ezután több állatképekkel
diszített asztali evőkészletet készített az orleánsi herceg számára. Későbbi
müvei közt a legsikerültebb a juliusi oszlop talapzatán levő reliefképe, mely
oroszlánt ábrázol; továbbá egy élettelen gazella, azután egy pompás fia
oroszlán, mely leüt egy lovat. Egyéb (majdnem kizárólag bronzba öntött) művei
közűl az ábrázolás drámai erejével kiválik a centaurusokkal harcoló Lapith.
Több lovasszobrot és statuettet is készített; igy 1864-ben I. Napoleon kissé
excentrikus lovasszobrát Ajaccio számára. Modelljeinek és apróbb bronzműveinek
legnagyobb részét a Luxembourg-muzeumban őrzik. B. a szobrászkodáson kivül
sikerrel foglalkozott az aquarell-festéssel, karcolással és a litográfiával.
Mint szobrász, híve volt a realizmusnak, melyben a természet a felfogás
merészségével párosult.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|