(tulajdonképen Bassedau Berend János), az
oktatás- és nevelésügy reformátora, szül. 1723 szept. 11. Hamburgban, megh.
Magdeburgban 1790 jul. 25. Atyja fodrász volt s oly szigorral nevelte, hogy
megszökött s egy holsteini orvos szolgálatába szegődött. Ez azonban felismerte
a fiu nagy tehetségét s meleg ajánlással küldte vissza Hamburgba. Itt B.
1741-1744-ig a Johanneumot látogatta, azután Lipcsébe ment a hittudomány
tanulmányozására. Tanulmányai végeztével egyideig szülővárosában tartózkodott,
azután nevelő lett egy holsteini nemesi családnál. 1753. elnyerte a morál és a
szépművészetek tanszékét a soröi lovagakadémián, később u. o. teologiát is
tanított. Szabadelvü irói működése, különösen Praktische Philosophie für alle
Stände (Kopenhága 1758) c. munkája ellentétbe hozták az akadémia gondnokával,
Daneskiold gróffal, minek következtében 1761. az altonai gimnáziumhoz tetetett
át. Itt szerkesztett népszerü bölcsészeti munkái: Philalethie. Neue Aussichten
in die Wahrheiten und Religion der Vernunft (Altona, 1764, 2 köt.),
Theoretiches System der gesunden Vernunft (u. o. 1765) épp úgy, mint teologiai
s pedagogiai munkái: Grundriss der Religion (Altona 1764), Methodischer
Unterricht in der überzeugenden Erkenntnis der biblischen Religion (u. o. 1764)
nagy felháborodást idéztek elő az ortodox teologusok táborában, minek
következtében a szerzőt több német állam területéról kitiltották. A közvélemény
azonban a felvilágosodás vértanuját látta benne. Gróf Bernstorff dán
minisztertől bátoríttatva, aki őt fizetése meghagyása mellett minden tényleges
szolgálat alól felmentette, B. 1767-től fogva egészen az oktatásügy
reformálására adta magát, amit Rousseau időközben megjelent «Emil-jére»
támaszkodva egész nagy arányokkal tervezett. 1768 husvétján kiadta Vorstellung
an Menschenfreunde für Schulen, nebst dem Plan eines Elementarbuches der
menschlichen Erkenntnisse c. dolgozatát. Ebben Basedow a testi nevelés
szükségességét, a szemlélet fontosságát, a nevelésben általában a természetes
útra való térést sürgette s lelkesülten hivta fel a közönséget vállalata
támogatására. Az eredmény nagyszerü volt. A hozzá intézett tudakozó levelekre
adott válaszai által befolyást nyert a családi nevelésre is. Az ilyszerü levelezésekből
állottak elő (1768 és 1769) az: Unterhaltungen mit Menschenfreunden, s később
Vierteljährige Nachrichten vom Elementarwerk (1770-1771). A nagy
Elementarwerk-re hirdetett előfizetesi felhivás 1770-ig több mint 7000 német
bir. tallért hozott Basedownak. Több előleges küldemény után 1774. végre
megjelent az Elementarwerk maga négy kötetben, 100, nagyobbrészt Chodowiecki
által tervezett rézmetszettel. A nagy művet mindenfelé tetszéssel fogadták s
több idegen nyelvre, köztük oroszra is lefordították. 1771. Basedowot Lipót
Ferenc Frigyes anhalt-dessaui herceg 1100 tallér fizetéssel Dessauba hivta,
hogy ott a maga elvei szerint mintaiskolát állítson fel. 1774. meg is nyitotta
az intézetet, melynek B. «philanthropin » nevet adott, jeléül; hogy vezetője az
akkortájt dívó barbár iskolai tánítással szemben a szeretetteljes bánásmódot
léptette életbe. Eleintén az intézet szépen virágzott s Németországban és
Svájcban annak a mintájára sok «philanthropinumokat» állítottak, de már az
1775. tartott nagy zajt ütő vizsgálatot igen különféleképen itélték meg. B. nem
sokáig maradt az általa alapított intézetnél. 1776. megvált az igazgatóságtól s
azóta majd Dessauban, majd Lipcsében, Halléban s Magdeburgban lakott, ahol egy
leányiskolában rövid ideig tanítóskodott. 1787. még kiadott egy utasítást az
olvasás tanítására; ebben azt javasolja, hogy az állam sütőházakat állítson
fel, melyekben az olvasás megkönnyítésére betüalaku süteményeket süssenek.
Utolsó éveiben ismét a teologiához fordult és több hittudományi művet is irt.
Utolsó szavai ezek voltak: Akarom, hogy felboncoljanak embertársaim javára.
Basedow Montaigne és Rousseau elveit követte. Főérdeme, hogy a gyermek testi
fejlődésére nagy gondot fordított. Kora felfogásával ellentétben az anyanyelv
és a reáliák tanítását sürgette. A nyelvtanításban társalgás utján, gyakorlati
módon kivánt célt érni. Basedow szerint minden tanításnak a szemléletből kell
kiindulni s mindent kerülni kell, ami azt a gyermek előtt kellemetlenné tenné;
a tanulás ne gyötrelem legyen, de örvendetes foglalkozás. A felekezeti
elfogultságnak nagy ellensége, de a tiszta humanizmusnak lelkesült barátja
volt. Szelid bánásmódja, értelemfejlesztő tanításmódja s a testi nevelés
sürgetése örökre nagy nevet biztosítanak neki a pedagogia történetében.
2. B. Károly A., született 1799. Dessauban, megh. 1854.
Tanult Halleban, Merseburgban telepedett le, ahol később városi főorvossá
választatott. Halálát egy boncolásnál történt fertőzés okozta. Főbb munkája:
Exophthalmus durch Hypertrophie des Zellgewebes in der Augenhöhle, 1840. Egy
betegséget, éppen azt, melyről az idézett munka szól, róla neveztek el
Basedow-betegségnek.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Magyar
Angol
Német