Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Basel... ----

Magyar Magyar Német Német
Basel... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Basel

1. kanton. Svájc köztársaság 22 kantonjának egyike a Rajna könyöke körül, Baden, Elzász, továbba Solothurn, Bern és Aargau kantonok közt. Két fél kantonra oszlik: Basel városra (Bále-Ville) és Basel-vidékre (Bále-Campagne). Területe: 457 km2 (ebből B. városra 35,8, B. vidékre 4216 esik). B. kanton felülete, leszámítva a Rajna-melléki kis rónát, hegyes és halmos;. földje amfiteátrumszerüen emelkedik a svájci Jurának Solothurn határán emelkedő legmagasabb csucsáig, a Glattefluhig (1207 méter) és a Vogelbergig (1167 méter). A Rajnán kivül ennek kis mellékvízei: az Ergolz, Birs Birsig és a Wiese öntözik. A Fekete-erdő megvédi a hideg É-i szelek ellen; ezért éghajlata szelid és kellemes. Földje a gyümölcsmeg gabona-termelésre alkalmas; erdők és jó legelők a legmagasabb hegyek tetejéig nyulnak föl a Rajna környéke jó borokat is terem. Állattenyésztése virágzó; különösen sok (16,000) a szarvasmarha Basel vidéken, ahol a tejet jóminőségü sajttá is feldolgozzák. Az ásványi termékek nem jelentősek; Eptingenben, Ottingenben és Sissachbán meleg források fakadnak és sót nyernek. A lakosok száma (1890) 136,378 (ebből B. városra 74,245, B. vidékre 62,133 esik), akik nagyobbára németek. Főfoglalkozásuk az állattenyésztésen és földmívelásen kivül az ipar (B. vidéken 1890. 56, B. városban 140 gyár volt); a legfontosabb iparágak selyem-fonás, -szövés, -festés és gépgyártás; kevésbbé fontosak a kémiai szerek készítése és a papirgyártás. A kereskedelmet a vasutakon kivül a Rajnán járó hajók is előmozdítják. Kivitelre kerülnek főképen: vaj, sajt, cseresznye-pálinka, bőrök, selyemfonalak és szalagok és szarvasmarhák. B. város-kanton B. városból és Riehen, Bettingen meg Kleinhüningen községekből áll. 1875. revideált alkotmánya szerint a végrehajtó..hatalmat 3 évre választott 7 tagból álló kormánytanács, a törvényhozó hatalmat pedig szintén 3 évre választott 130 tagu nagytanács gyakorolja. A választások közvetetlenül történnek. A nagytanács gyakorolja a kegyelmi jogot és ellenőrzi a közigazgatást. A másodfoku és legfőbb törvényszék 9 tagból áll, akiket szintén a nép választ 3 évre. B. vidék négy kerületre oszlik (Arlesheim, Liestal, Sissach, Waldenburg); főhelye: Liestal. A végrehajtó hatalom a kormánytanács (3 évre választott 5 tag), a törvényhozó hatalom a Landrath (800 lakosra egy tag) kezében van. Mindkét félkantonban a törvényeket a nép általános szavazattal szentesíti.

2. B., Svájcnak nagy ságra második városa, Elzász és Baden határán a Rajna mindkét partján, B. város félkanton fővárosa (1888) 70,30.5 lak. A Rajna itt alkotja könyökét és fölosztja a várost Nagy- és Kis-B.-re, amaz a bal, emez a jobb parton; a két részt 3 hid köti össze. A régi város szűk, kanyargós utcákból, régi házakból áll; az ujban modern házak állanak; a régi falak helyét ültetvények, sétaterek foglalják el. Régibb épületei között legjelentékenyebb a Münster, amelyet 1490. fejeztek be; bár a reformáció korában átalakították, szép román izlésü faragványai, tornyai és kriptája Erasmus, Habsburgi Anna sirboltjával megmaradtak. Déli részéhez folyosók csatlakoznak félig a földben, melyekben a többi közt Oecolampadius, Gryneus, stb. sirköve is látható; ezek végében van az a terem, ahol 1431. a hires egyházi zsinatot (l. o.) tartották. A Münster tulsó oldalán van a Pfalz nevü tó. A városházában szép üvegfestmények és régiségek láthatók. Magánépületei közül a «Burckhardta-ban kötötték meg 1795. a B.-i békét. Vannak ezen kivül B.-nek érdekes régi fegyvergyűj teményei, közel 150,000 kötetből álló könyvtára, képtára Holbein, Dürer, Cranach stb. több remekművével, több régiség és természetrajzi gyüjteménye, egykoron igen hires egyeteme, hittérítő iskolája és egyéb tudományos és jótékony intézete: B. Európa leggazdagabb városainak egyike; kereskedelme Svájc összes forgalmának csaknem felét öleli fel; ipara is virágzó; egyedül selyemszalaggyárai 8000, az ezen iparággal összefüggő gyárak pedig összesen 40,000 munkást foglalkoztatnak; ezenkivül virágzó: a papir-, gép-, festék- és sörgyártás; az ipar a lakosság 4%-át táplálja.

B. a rómaiaknak az Augusta Rauracorum (aminek neve Basel-Augst falu nevében máig is fennmarsdt) nevü gyarmata mellett fekvő Basilia katonai tanyahelyből keletkezett. 406. alamann, 500. pedig frank uralom alá került. 843. Lotharnak. 870. Német Lajosnak, 912. Burgundiának és 1006, illetőleg 1033. a német császárságnak jutott birtokába. Miután B. püspökei hatalmát 1260. megtörte és a környékén levő vidéket is birtokba vette, a Habsburgokkal keveredett hamar viszálykodásokba; 1444. a svájci szövetséghez csatlakozott, 1501. pedig annak tagjává lett és ennek sorsában osztozott. B. város tulsulyát környéke csak nehezen tudta elviselni. 1830-1833-ig többször véres összeütközések történtek, melyek a kanton kettéválasztását vonták maguk után, ami mostanig is fennáll. V. ö. Ochs: Geschichte der Stadt und Landschaft B. (8 köt. Ba..el 1796-1822) és Morel Abrégé de l"histoire et statist. de l"evéché de B. (Strasbourg 1813).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is