Baseli zsinat

egyike a XV. század reformzsinatainak, 1431-re lett összehiva s V. Márton pápa elnöklő követül Cesarini Julian bibornokot nevezte ki. Megnyittatott 1431. évi jul. 23., azonban IV. Jenő pápa már ugyanezen évi dec. 18. kelt bulla által a zsinatot feloszlatta. A zsinat azonban második ülésében ezen builával szemben kijelenti, hogy tekintettel a konstanzi zsinatra s különösen annak Frequens dekretumára a pápa nincs jogosítva a zsinatot feloszlatni s egyuttal tanácskozásaiban a konstanzi zsinat által kezdeményezett uj irányt s azon elvet kezdte érvényre juttatni, hogy a zsinat a pápa felett áll. IV. Jenő a viszonyok nyomása alatt s egyszersmind Zsigmond császár-király befolyása és a milanói hercegnek az egyházi állam elleni hadi sikerei következtében 1433 dec. 15. kelt bullájában visszavonja feloszlató bulláját és kijetenti, hogy a zsinatot kezdettől fogva jogszerünek ismeri el. Azonban 1437, ujólag ellentét áll be a pápa és a zsinat többsége között, amennyiben azon kérdésben, hogy a keletiekkel keresztülviendő egyesülés tárgyalása céljából hol tartassék unio-zsinat, a kisebbség Firenze, Udine vagy a pápának és a görögöknek tetsző más hely mellett nyilatkozott, mig. a többség Basel, Avignon vagy valamely savoyai város mellett foglalt állást. A 25-ik ülésben e kérdés heves jelenetekre adott alkalmat. A pápa a görög küldöttek hozzájárulásával a kisebbség álláspontját fogadta eL Erre a zsinat 26-ik ülésében felhivta a pápát 60 napi határidő kitüzése mellett esetleges védelmének előterjesztésére. A pápa válaszul 1437 szept. 18. Doctoris gentium bullájában Ferrarába tette át a zsinat üléseit s megtiltotta a baseli zsinatnak Baselben folytatását. A baseliek azonban folytatták üléseiket s 1439 máj. 16. kimondották; hogy a zsinat a pápa felett áll; jun. 25. IV. Jenőt letettnek jelentették ki és savoyai Amadé herceget V. Felíx név alatt pápává választották: Azonban IV. Jenőnek és utódjának, V. Miklósnak, sikerült a világi hatalmakat arra birni, hogy a baseli zsinattól elforduljanak, ugy, hogy Svájcon és Savoyán kivül egyetlen keresztény állam sem támogatta azt, aminek folytán a zsinat Lausanne-ba ment át és 1449 ápr. 25. kimondotta feloszlását. A zsinat Ferrarába történt áthelyezéséig egyetemesnek s IV. Jenő általapprobált határozatai törvényeseknek tekinténdők; azonban a 25. üléstől kezdve hiányzik a jogszerüsége, csak a gallikanizmus legszélső képviselői igénylik az oekumenicitást az összes 45 ülés részére. A zsinat kimondja, hogy a közzsinat a pápa felett áll s a pápának nincs joga a zsinatot áthelyezni, elnapolni vagy feloszlatni; megszüntette az annatákat, servitia minutákat s hasonló díjakat; intézkedik a papok konkubinátusa ellen; megszorítja a könnyelmü föllebbezéseket; intézkedik az interdiktumok körül elkövethető visszaélések stb. ellen. A baseli zsinat 23 határozatát a bourgesi pragmatica sanctio a gallikán egyház álláspontjához alkalmazott módosításokkal magáévá tette. Azonban ennek helyébe lépett a X. Léo és I. Ferenc között 1516. létrejött francia konkordátum, mely azt hatályon kivül helyezte. A német féjedelmek is elfogadtak 26 baseli dekrstumot az 1439 évi márc. 26-iki mainzi u. n. Instrumentum acceptationisban. A baseli zsinatnak itt elfogadott eredményeit részben. mellőzi az u. n. bécsi aschaf fonburgi 1448. évi konkordátum.

Forrás: Pallas Nagylexikon