Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Báskir... ----

Magyar Magyar Német Német
Báskir... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Báskir

az Ural hegység. déli részén (Számára és Ufa kormányzóság területén) lakó; a tatér nyelv egyik tájszólamát beszélő nép, amely testi és erkölcsi jellemvonásaira nézve egyaránt igen nagy hasonlatosságot mutat fel a magyarokkal. Némely tudós a baskirokat (Strabo) aorszai, mások ismét a hunok utódainak tekintik. A báskir név az arab és a persa iróktól ered, amely irók őket mindig a magyarokkal együtt említik és egymással összevetve mint: mádj-yárdokat vagy bádg-járdokat említik. Ibn Foszlán szerint a baskirok magukat báskurdoknak nevezték. Annyi tény, hogy ők ma is azon a vidéken laknak, a melyet a XIII. század utazói (Plan Carpin és Rubruquis) Pascatir vagy Magna Hungaria néven említenek s ahol a magyarok testvéreit Julian barát fel is kereste s velök magyar nyelven értekezett. A baskirok a régi időkben pogányok voltak s amint a tudósok mondják, az iszlámra való áttérésükkor a hittérítő töröktatárok nyelvét vették fel. Érdekes, hogy a nyelvészek egy része őket: finn-ugor, másik része: török-tatár eredetüeknek mondja, de abban mindnyájan megegyeznek, hogy a magyarokkal rokonságban vannak. A baskirok átlag 1,6 méter magasak, egyik részök a mongolok, másik részök pedig a kaukázusiak (cserkeszek) tipusával bir, tehát keverék tipusuak. Jellemök: hallgatag; büszke és méltóságteljes vitéz nép, miért is kitüntetéskép az orosz hadseregben egy külön csapatot képeznek. Igen érdekes, hogy a baskirok éppen úgy mint a magyarok a gazdálkodásban a tanya-rendszert követik. Lóratermett népség, kitünő vadászok s általában ügyes kézfogásuak. Bővebben olvashatni róluk Dr. Török Aurél: Az uralvidéki baskirokról, Antropologiai Füzetek, I. Budapest, 1882. 67-106. 1.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is