Bassanello

(olasz.), egy ma már elavult, a fagottal rokon fa-fuvóhangszer; feltalálója, Giovanni Bassani, tehetséges velencei zeneszerző volt (1625). Ez a hangszer, melynek nyaka S forma volt, háromféle nagyságban állíttatott elé és pedig: basszus-, tenor-, és alt-bassanello alakban. A legnagyobbik B. hangjai C-ől f-ig, a középsőé G-től c-ig, s a legkisebbé d-től n-ig terjedtek: V. ö. Prätorius: Syntagma Mus. tom. II.

Forrás: Pallas Nagylexikon