Basses-Alpes
(ejtsd: bász-álp), francia département Olaszország,
Alpes-Maritimes, Var, Vaucluse és Drôme départementok közt. Területe: 6954 km2
B. egészen hegyekkel van borítva; a nagyrészt erdőkkel takart Tengeri-Alpok és
azok kiágazásai borítják a K-i részét; legmagasabb csúcsuk az Aiguille de
Chambeyron (3400 m.); a département közepén és Ny-i részén a hegyek
alacsonyabbak mészkőből valók és éppen ezért kopárak, szaggatottak, tele
meredek falu völgyekkel és teljesen kopár szurdokokkal. Legnagyobb völgy a
Durance-é, amely B. majdnem összes vizeit magába gyüjti; fölveszi jobbról az
Ubaye-t a Bléonne-t az Asse-t és a Verdont; balról a Jabront és a Lárgueot.
Éghajlata az egyes vidékek szerint nagyon különböző, a zivatarok gyakoriak. A
megművelhető földnek nagyobb része legelőül szolgál; azért a házi állatok, de
különösen a juhok és kecskék száma igen nagy (mintegy fél millió). A buzán,
rozson és zabon kivül a burgonyát termesztik nagyobb mennyiségben. Az
alacsonyabb fekvésü völgyekben megterem a szőllő és olajfa is. Az erdők
kiterjedése 107,000 hektár; a kopár helyek befásítása lassan halad előre.
Ásványországi kincsekben B. département szegény. A lakosság (123,285) aránylag
gyér; főfoglalkozása az állattenyésztés és földművelés; csakis a délibb részeken
vannak gyapju és selyemszövők meg a helyi szükséglet fedezésére alkalmas
iparágak; ezen szegénységénél fogva Franciaországnak alig van départementja
ahonnan a kivándorlás olyan nagy volna, mint B.-ből. Föloszlik 5
arrondissementre (Barcelonette, Castellane, Digne, Forcalquier és Sisteron).
Főhelye: Digne. V. ö. Férand, Histoire géogr. et statistique du dép. des B.
(Digne, 1861).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|