Basses-Pyrénées

(ejtsd: bássz-piréné) département Franciaország DNy-i részében, Spanyolország, a Hautes-Pyrénées, Gers, Landes départementok és a Viscayai-öböl közt. Területe: 7623 km². A Pireneusok egy lánca határolja D-ről és ennek ágai messze benyulnak É. felé is; köztük gyönyörü völgyek vannak: a Baigorry, az Ossau, stb. A Viscayai-öböl közelében emelkedik a Rhune (900 m.), a Pireneusok legnyugatibb emelkedése; K. felé a hegyek fokozatosan magasodnak; s Pic du Midi d"Ossau-ban (2885 m.) és a Hautes Pyrénées határán álló Pic de Palasban (2976 m.) érik el a legnagyobb magasságot; aránylag kevés a csúcs, amely az örök hó határáig (2750 m.) nyulik fel. A Pireneusok ezen részében 26, többé-kevésbbé járható hágó visz át; a többi között a hires d"Ibaneta vagyis Roncevaux-i (1100 m.). A folyók majdnem mind az Adour viz területéhez tartoznak; ezek a Gave de Pau, a Bidouze és a Nive. A Viscayalöbölbe torkol a Nivelle és a Bidassoa. Az éghajlat a département fekvéséhez képest hüvös; legszebb évszak az ősz. A hegyek csúcsait és lejtőit szép erdők borítják; a völgyekben kukoricát (a parasztok főtápláléka), buzát és rozsot termesztenek; az alantabb fekvő részeken sok a szőllő is, nagy terjedelmüek a legelők; legvirágzóbb a juh- és sertés-tenyésztés. A vasérc kevés, szén hiányzik; e helyett néhány értékes ásványvizforrás van e départementben (Eaux-Chaudes, Cambo, EauxBonnes, stb.). A lakosok (425,027) 1/; e baszk és 9/4 e béarni. Az ipar nem jelentékeny; legtöbb embert foglalkoztatnak a vas-kohók s a ruházati ipar; a sonkák, amiket a baszkok készítenek, már az ókorban is hiresek voltak (bayonnei sonka.) B. 5 arrondissementra van fölosztva (Bayonne, Mauléon, Orthez, Oloron és Pau). Főhelye: Pau. L. Joanne: Itinéraire descriptif et historique des Pyrénées (Paris).

Forrás: Pallas Nagylexikon