Bassompierre
Ferenc, francia hadvezér ősrégi burgundi család sarja,
született Harouel-ben (Lotaiában) 1579. ápril 12.; megh. 1646 okt. 12. Már ifju
korában IV. Henrik francia király udvarába került, ki őt megkedvelte és 1610.
ezredessé és államtanácsossá nevezte ki. IV. Henrik megöletése után B. a
királynénak lett kedvence, ki őt a svájci gárda vezérévé tette. Ennek dacára
később XIII. Lajoshoz szegődött, ki őt marsallá nevezte ki és mint követét a
spanyol és angol udvarba küldötte. Részt vett azután La Rocheile ostromában,
jelen volt a susai szoros bevételénél (1629) és a languedoci hugenották ellen
kir. hadat vezérelt. Richelieu azonban a királynéval és a Fronde-dal folytatott
összeköttetései miatt B.-t 1631. a Bastilleba záratta, ahonnan csak Richelleu
halála után (1612) szabadult ki. Rangját és birtokait ekkor visszakapta. B.
udvariasság, bátorság és szerelmi kalandok dolgában az akkori idők mintaképe
volt. A Bastille-ban irt Mémoires (megjelentek Kölnben 1665) sok érdekes
adalékot tartalmaznak a kor történetéhez.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|