Básta

György, I. Rudolf király hadvezére, szül. a Nápoly melletti Roccaban, 1550. jan. 30., megh. Bécsben, 1607-ben aug. 26. Katonai szolgálatát Németalföldön kezdte meg s Rudolf király hadseregében folytatta. 1590. lépett a császári hadseregbe, hol csakhamar a tábornokságig vitte. A Báthori Zsigmond lemondását követő zavarok lecsillapítására 1598. Rudolf Erdélybe küldte, 1599. a fejedelemségre törekvő fiatal Báthori Endre bibornokot megölette és Erdélyt Mihály havasalföldi vajdával együtt kormányozta. Nemsokára azonban összevesztek és Básta a vajda seregét 1600. szept. 18-án Miriszlónál tönkre tette. Mihály ujra Rudolf híve lőn és B.-val együtt megverte Goroszlónál 1601 aug. 3. Báthori Zsigmond seregét. Básta, nem tudni, mi okból, valószinüleg mert veszélyes ellenfelét látta benne, Mihály vajdát még ez év aug. 19. megölette s a maga kezébe ragadta az uralmat. Alatta Erdély a legkegyetlenebb zsarnokságnak volt kitéve. Kegyetlenkedéseinek Bocskay István fellépése vetett véget 1604., mikor Erdélyből visszahivatott s Bocskai ellen küldetett, kit 1604 nov. 14. Osgyánnál és 24. Erdélynél megvert. Mikor 1606. a törökkel a zsitvatoroki béke megköttetett, B. visszavönult a magánéletbe. B. felismerte Erdély fontosságát a monárkiára s nézve, azt német kolóniává akarta átalakítani. Erre vonatkozó tervét egy emlékiratában dolgozta ki. Irt két hadtudományi munkát:-Il maëstro di campo generale és Governo della cavalliera, melyek közül az első 1606., a második 1612. jelent meg. Németre fordította Bryms 1614-1617.

Forrás: Pallas Nagylexikon