Bastard

embertani tekintetben. A földön a korcs nemzetségek és fajták felette nagy számmal vannak elterjedve; szoros értelemben tisztavérü nemzetség, fajta nincs is; legalább nem valószinü, hogy létezzék. Érdekes, hogy mig némely vérkeverékek satnya korcsokat hoznak létre, melyek minden tekintetben satnyábbak a szülő fajtáknál, addig mások életrevaló korcsokat hagynak hátra. Ilyenek p. az u. n. bastard hottentotok (Afrika). Ők ugyanis sokkal magasabb termetüek és erőteljesebbek mint a tisztavérü hottentotok. Arckifejezésük sokkal közelebb áll az europaiakéhoz, mint a hottentotokéhoz. Bőrszinök sokkal sötétebb barna, mint akár az európaiaké, akár pedig a hottentotoké; néha azonban fakó és hamvas jellegü, a mi a hottentotok bőrszinét megközelíti: A bastard hottentotok a legkitartóbb pusztai kóborlók, a legkitünőbb vadászok, a legkörmönfontabb észjásásu kereskedők, a legszemtelenebb gézengúzok és legveszedelmesebb gonosztevők. Egyszóval a bastardhottentotok benszülött rokonaikat mind testi, mind szellemi tekintetben, és pedig egyaránt a jó és rossz sajátságokat illetőleg, felülmulják. Ilyen bastard-hottentotok közé még a griquá-kat lehet sorolni. B. állattani értelmében két különböző állatfaj keresztezéséből származott állategyén, a mely rendesen terméketlen. A szabad természetben több esetét találjuk; igy bastardja lehet a farkasnak a házikutyával, a házimacskának a vadmacskával, a zergének a kecskével, a süketfajdnak a nyirfajddal, a különböző fácánfajoknak, a pontynak a kárásszal, sőt még békáknál is észlelték. Legközönségesebben ismert bastard a ló és szamár keresztezéséből származó öszvér. B. növénytani tekintetben l. Fajvegyülék.

Forrás: Pallas Nagylexikon