Bastia
egykori fővárosa Korzika szigetének, most az ugyanily nevü
francia départementnak; a Cap-Corse nevü félsziget keleti partján. (1891)
21,763 lak.; termékeny, de kevésbbé egészséges vidéken, amfiteátrumszerüen
épült, szük és kanyargós, de tiszta utcákkal, három részre oszlik: Terra
Vecchia, Terra-Nuova és La Citadelle; az erődjén kivül kiváló épületei
nincsenek, a Bt.-Nicolas-téren van I. Napoleon szobra. A lakosok
főfoglalkozása: korallhalászat, makaroni-gyártás, antimonium-bányászat,
hajóépítes és kereskedelem. Kikötőjébe nagy hajók nem juthatnak be; ujabban két
molo építésével jobbá tettek; az egyiknek áldozatául esett a hires il Leone
szikla: A kivitel cikkei: vas- és rézércek, antimonium, bőrök, bor, halak,
korall és déli-gyümölcsök. 1885-ben 109 hajó fordult meg benne (12,000 t.
tartalommal). A rómaiak korabeli Mantinum a római uralom megszüntével
elpusztult. A XIV. század végével a genovaiak ujra fölépítették, megerősítették
(La bastida) és Korzika szigeti uralmuk főhelyévé tették. 1768 óta francia
birtok; 1793-1811. Golo départementnek volt főhelye.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|