Bastiat

Frigyes, jeles francia nemzetgazdasági iró, szül. Bayonneban 1801 junius 30., meghalt Rómában 1850 dec. 24. Nagykereskedőnek lévén gyermeke, a középiskolák elvégzése után a kereskedői pályára lépett. 1825. nagyatyja mugroni jószágát örökölvén, oda költözött s csakhamar annyira megnyerte a vidék bizalmát, hogy békebirónak választották meg. Idejének java részét. nemzetgazdasági tanulmányoknak szentelte. Kiadott több kisebb röpiratot, melyek helyi kérdéseket tárgyalván, nagyobb feltünést nem keltettek. Egy vámpolitikal tanulmánya azonban, melyet 1844. a Journal des Economistes-ben közölt,. egy csapással hiressé tette nevét. Ezt követte azután számos cikk, melyekben a szabad kereskedelem ügyét ragyogó tollal védte és a védvámos irányt keményen megtámadta. Első könyvében: Cobden et la ligue (1844) az Angliában a gabonavámok eltörlése tárgyában megindult mozgalmat s annak vezéreit ismertette. A könyv megjelenése után Párisba költözött és ott a szabadkereskedelem érdekében fáradhatatlan tevékenységet fejtett ki. Hirlapi cikkeket irt, lapokat szerkesztett, beszédeket és felolvasásokát tartott, szabadkereskedelmi egyesületeket szervezett. 1848. beválasztották az alkotmányozó gyülésbe, 1849. a törvényhozó ülésbe. De ott, mint a pénzügyi bizottság alelnöke, már nem fejthetett ki nagyobb tevékenységet. Gyönge egészségét a lázas munka aláásta. Akkor, midőn a tüdővész már nagyon is erőt vett rajta, fogott hozzá legjelentékenyebb munkájának, a Harmonies économiques megirásához. E műnek csak első kötetét fejezhette be. Miután ez 1850. megjelent, a végkép kimerült iró Olaszországba utazott s ott halt meg. Munkáinak legnagyobb része polemikus volt. Ilyenek a Sophismes économiques, a Propriété et loi, Maudit argent, L"état, Ce qu"on voit et ce qu"on ne voit pas, Gratuité du crédit, Le loi, Capitale et rente, Spollation et loi stb. Ezekben egyrészt a szocializmus, másrészt a védvámos párt tévedéseit cáfolgatta s gyakran maró. gunnyal ostorozta őket. A Harmonies économiquesban, mely mű a szabadságnak valóságos dicséneke s melynek egyes fejezetei költői lendülettel vannak megirva; ki akarta mutatni, hogy:az összes törvényes érdekek összhangban vannak s így az érdekeket magukra kell hagyni. A társadalmi kérdés megoldását is a tökéletes szatbadságtól várja. Összegyüjtött munkái 7 kötetben jelentek meg Párisban. L. A. de Foville: F. Bastiat. (Páris é. n.)

Forrás: Pallas Nagylexikon