Bastide
1. Gyula, franc. hirlapiró s államférfiu, szül. Párisban
1800 nov. 22., megh. u. o. 1879 márc. 2. Az ügyvédi pályára készült, de az
1820. jun. 5. kitört zendülés után, amikor megsebesült és fogságba esett,
elhatározta, hogy kereskedő lesz. El is sajátította a kereskedelmi ismereteket,
de mellette az irodalommal és a politikával is élénken foglalkozott. Mint a
karbonári és egyéb titkos szövetségek tagja, nagy agitátori működést fejtett
ki. Mint az 1834 jun. 5. Lamarque temetesénél kitört lázongás egyik főintézőjét
halálra itélték, de Angolországba menekült. hol 1835. tartózkodott; Párisba
csak akkor tért megint vissza, amikor a párisi fenyítő-törvény szék az ellene
felhozott vád alól fölmentette. Most a National szerkesztéséhez fogott, de
1845. ismét felhagyott vele és a Revue National c. hetilapot indította meg. Az
1848. februári forradalom egyik főizgatója volt; a köztársasági kormánynak
vezértitkára, máj. 10. pedig a külügyi miniszterium vezetője lett; dec. 20.
azonban Cavaignac-kal visszalépett. Mint nemzetgyülekezeti tag a szociális
kérdésekben a konzervativ párttal szavazott de minden egyéb kérdésben a
radikális párttal. Az államcsiny óta visszavonult a politikai élettől. Irodalmi
munkái közül megemlítendők: Histoire de l"Assemblée legislative (Páris 1847).
La république francaise et l"Italie en 1848 (Brüsszel 1858); ez utóbbi munkának
25 kötetre kellett volna terjedni, de befejezetlen maradt; Les guerres de
religion en France (Páris 1859, 2 köt.). V. ö. Grande Encyclopédie V. 668.
2. B. Lajos, francia. költő született Marseilleben 1805
körül, meghalt 1867-ben A jullusi forradalom után a republikánus párt buzgó
harcosa volt, s Barthélemy elpártolása után ő folytatta a szatirikus
támadásokat a kormány ellen a Tisiphone c. politikai hetilapban, a miért több
izben el is itélték. Költeményei: Mélanges poétiques:(1832), Les larmes d"un
prisonnier (1854) nem igen tetszettek.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|