Bastit

rombos piroxén-ásvány, magnézia-vasoxidul-szilikát. Rendesen az enstatit és bronzit elváltozási terméke és pedig víz felvétele által. Valahányszor az enstatit, illetőleg a bronzit szerpentinben vagy szerpentines kőzetben változik el,. bastittá lesz, azért gyakori a bastit szerpentinben. Erősen fémesen gyöngyfényü, zöldes sárgarézszinü v. barna; kitünően leveles és hasadási lapjain feltünően csillog, amiért is a németek Schillersprath-nak nevezik. Werner Schillersteinnak mondotta. A bastit név «Baste» harzi (Brocken töve) termőhelyétől való (Haidinger). Gabbro kőzetben, enstatit-sziklában, Noritban illetőleg az u. n. Schillerfelsben (l. o.), továbbá porfiritben és melafirban mint lényeges vagy járulékos elegyrész található. Lelőhelye: Harz (Harzburg, Radauberg, Ilfeld), Feketeerdő (Todtmoos). De azonkivül a szerpentinben nálunk is van Kőhalom vidékén (Nagyküküllő megye) és Elbenthal mellett (Krassó-Szörény m.).

Forrás: Pallas Nagylexikon