Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
bástya bastion
bástya house
bástya tower
bástya (sak... castle
bástya (sak... rook
bástya bejá... gorge
bástyakör curtain

Magyar Magyar Német Német
bástya Bastei (e)
bástya (sak... Turm (r)

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bástya

(lat. bastio, fr. bastion, ném. Bollwerk -és Bastei), az az erődrész, mely az erődítési vonalak előtti terep és erődalkatrészek (árok, födött út stb.) lövedékekkel való pásztázása végett a védőgátból, vagy erődfalból kiállólag építtetett, az ó- és a középkorban félkör, később ötoldalu sokszög alakban. Közönségesen a fővédőgátnál magasabb volt, hogy onnan netalán a védőgátra nyomult ellenségre lőni lehessen. A bástyának az az oldala, mely a fővédőgáttal vagy teljesen, vagy megközelítőleg párhuzamos; bástyatoroynak (Kehle), az ehhez jobbra és balra zárkózó oldalak, a melyekről a fővédőgát előtti árkot lehet lövedékekkel pásztázni, «bástyaoldalaknak» (Flanke) s az ezekhez zárkózó, elől a «bástyacsúcsot (Saillant, ejtsd szalyan) s a régente többnyire 60°, jelenleg 90-120 foku «bástyaszöget» képező oldalok «óbástyahalántékoknak» (Facen, ejtsd: fászen), a két bástyát egymással összekötő védőgát pedig «kurtinának» neveztetik. A bástyaoldalt úgy tervezik, hogy a szomszéd bástya halántékjának meghosszabbítására, a defensvonalra» merőlegesen álljon; a bástyahalánték és bástyaoldal metszéspontja vállpont»-nak (Schulterpunkt) s az általuk képezett szög «vállszög»-nek (Schulterwinkel) neveztetik. Ha a B. belső udvara fel van töltve, akkor a B. «fellöltött»-nek (Voll), különben pedig «földszintes»-nek (Hohl) neveztetik. Ha a bástyatorok előtt védőárok is van, akkor a B.-át «elkülönitett»nek (detachirt) mondják, ha pedig a B.-nak csak egyik fele, azaz csak 1 halántéka és 1 oldala van meg akkor az « félbástya» (Halbbastion). Az erődítési vonalak sarkain levő B.-t «sarokbástyá»nak, a fővédőgát vonalába építettet pedig «közbenső bástyának» nevezik.

Az ó- és a középkorban a bástyák, a várfalon keresztben álló, többé vagy kevésbbé magas, kerek, vagy négyszögletes alaprajzzal bíró tornyok voltak, melyeknek vizszintes tetején, mellvédek mögött, hajítógépek állíttattak fel. A magyarországi eredetü Ajtós nevü családból származó Dürer hirneves festő és rézmetsző, a városok erődítéséről irt remek művében oly bástyatornyokat ajánl, melyeknek emeleteiben is vannak lövegek" felállítására alkalmas helyiségek és a falakon áttört lőrések. Szögletes bástyákat a XV. században kezdtek építeni Olaszországban; ezekre jellemző az, hogy előbb igen laposak, később pedig. erősen kiszökve igen keskenyek yoltak és következőleg bástyaszögük igen kicsiny. Ily bástyákat látunk pl. Komárom régivárának tervrajzain. Később mindinkább tágabbra tervezték a bástyákat, hogy azokba több ágyut lehessen felállítani. Végre igen rövid bástyaoldalakat a vállpontnál hátrább építéttek s azokat egy kikerekítéssel kapcsolták össze a bástyahalántékokkal s az eképen keletkezett öblöket bástyafüleknek nevezték (l. Orillon) s ha a vár árka vízzel volt megtöltve, akkor a bástyafülek az árok vízén járó hajók kikötőjeül is használtatták. B. a sakkjáték egyik figurája; néhol torony-nak is hivják. Négy bástya szerepel a sakkjátékban, két fehér, két fekete A sakktáblán, a játjék megkezdésekor a négy sarkon állanak. A B. a játékban egy paraszttal ér többet a lónál és futónál, egy futóval vagy lóval kevesebbet a királynénál. Egyenes irányban mozog és üt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is